A tankönyvháború újabb csatája

Az Oktatási Minisztérium márciusban teszi közzé a tankönyvvé nyilvánításról, a tankönyvtámogatásról, valamint az iskolai tankönyvellátásról szóló rendelet módosítását. Az összes évfolyam összes tankönyvét le kell cserélni vagy át kell írni, amivel elsősorban a nagy tankönyvkiadók járnak jól.

Kis Sándor
2006. 03. 03. 23:39
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

1993 után a közoktatási törvény a pedagógus jogává tette az oktatásban alkalmazott tankönyvek, tanítási segédletek és taneszközök megválasztását. Az oktatási kormányzat csak úgy tud beleszólni abba, hogy milyen tankönyvet használjanak az iskolákban, ha maga határozza meg a választható tankönyvek körét, ezért a tankönyv – engedélyezés szabályainak komoly politikai és gazdasági jelentősége van.

Jelenleg a tankönyvek engedélyezését a Tankönyv és Taneszköz Iroda végzi, amit a minisztérium a takarékos közigazgatásra hivatkozva az Oktatási Minisztérium tulajdonában lévő suliNova Kht. – tól azonnal áthelyez az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (OKÉV) szervezeti keretei közé. A tankönyvvé nyilvánított könyvek adatbázisának karbantartásáról és közzétételéről a szintén állami tulajdonban lévő Educatio Kht. gondoskodik.

A rendeletmódosítás leglényegesebb része a tankönyvek bírálati szempontjainak a megváltoztatása. A szöveg szerint meg fogják vizsgálni, hogy a tankönyv kellően szemlélteti és/vagy magyarázza – e a tananyagot. Ebben az esetben előírás, hogy valamennyi tantárgy esetében a 1 – 12. évfolyamon átlagosan legalább egy kép vagy ábra jusson egy tankönyvi oldalra, ami jelentősen megnöveli az előállítási költségeket és ezzel a tankönyvek árát. A tankönyvi szövegekben 150 betűhelynél (kb. másfél sor) hosszabb mondatok százalékos aránya nem haladhatja meg az első és másodikos évfolyamokon az öt százalékot, de még a tizenkettedik évfolyamban sem a harmincöt százalékot. A tudományos szakszavak, szakkifejezések szerepeltetésével kapcsolatban a rendelet kimondja, hogy ezek átlagos előfordulása mondatonként nem haladhatja meg az alsós osztályokban a három mondatonkénti egyet, a felső évfolyamokon a kétmondatonkénti egyet ami főleg a természettudományokhoz kapcsolódó területeken (fizika, matematika, kémia, biológia) okozhat komoly gondokat. Ezeken a számszerűsített feltételeken túl vizsgálni fogják, hogy a tankönyvben szereplő kérdések és feladatok megfelelnek – e a problémamegoldó, ismeretszerző és ismeretalkalmazási készségek és képességek fejlesztésének, ami viszont az eddig leírt objektív szempontok mellé merőben szubjektív elemeket is rendel.

Az Oktatási Minisztérium azzal, hogy az összes évfolyam összes tankönyvére kiterjeszti a rendeletet, a kiadókat arra ösztönzi, hogy rövid időn belül az összes tankönyvüket cseréljék le, illetve írassák át. A tankönyv az iskolai oktatás meghatározó eszköze, így ezek cseréje is meghatározó változásokat hoz az oktatásban. A tartalom központi szabályozásának erősítése ismét elvesz egy részt az iskolák és a pedagógusok szabadságából.

A könyvkiadás piacának a tankönyvek kiadása stabil, jól jövedelmező résztét jelenti. A négy legnagyobb kiadó a Nemzeti Tankönyvkiadó, az Apáczai Kiadó, a Mozaik és a Műszaki Kiadó. Állításuk szerint a tankönyvpiac stabilitásában érdekeltek, azonban nyilvánvaló, hogy tőkeerejük folytán sokkal gyorsabban és kisebb megrázkódtatással tudnak reagálni egy átfogó változásra, mint a versenytárs kisebb kiadók. A drasztikus változás így a négy nagy – amelyek már jelenleg is felosztották egymás között a piacot – monopóliumához vezethet.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.