Az országgyűlési választáson azok a szervezetek indulhattak, amelyek megfelelnek a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény előírásainak. A 176 egyéni választókerület jelöltjeinek túlnyomó többségét pártok indították, illetve támogatták.
Jelöltként annak a neve kerülhet fel a szavazólapra, aki 750 ajánlást összegyűjtött az adott választókerületben lakó választópolgároktól.
Területi (megyei, fővárosi) listát azok a pártok állíthattak, amelyek a területi választókerülethez tartozó egyéni választókerületek egynegyedében, de legalább kettőben egyéni jelöltet tudtak indítani. Két vagy több párt – közös egyéni jelölés alapján – közös listát indíthat. Országos listát azok a pártok indíthattak, amelyek legalább hét területi választókerületben listát tudtak állítani. Közös területi listák alapján közös országos lista indítható. Az országos listára szavazni nem lehet, ezeket a mandátumokat a pártok egyéni jelöltjeire és területi listáira leadott, mandátumot nem eredményező szavazatok arányában osztják el a listák között.
A választási rendszer
A magyar választási rendszer kétszavazatos, töredékszavazat-visszaszámláló rendszer. A vegyes választási rendszer a többségi és az arányos szisztéma keveredéséből keletkezett, a lehető legkisebb szavazatveszteség érdekében. A magyar voksolás kétfordulós, kötött pártlistákra és egyéni jelöltekre is szavazhatunk. A pártok pedig csak akkor kerülhetnek be a 386 fős, egykamarás Országgyűlésbe, ha átlépik az ötszázalékos parlamenti küszöböt.
A 386 mandátumból 176-ot egyéni választókerületben lehet megszerezni, 58-at országos, 152-t pedig területi pártlistáról.
Első forduló – 2006. április 9.
Az első forduló akkor érvényes, ha a választópolgárok több mint fele elmegy voksolni, és ezt aláírásával igazolja (az ebben az esetben lényegtelen, hogy a leadott szavazat érvényes-e). Itt jelöltekre, illetve a pártok területi listáira is lehet szavazni. A forduló akkor eredményes – tehát akkor lehet kiosztani a mandátumot már az első körben –, ha az adott jelölt megszerzi az egyéni választókerületben leadott érvényes szavazatok több mint felét.
Második forduló – 2006. április 23.
Az egyéni választókerületekben akkor kell második fordulót tartani, ha elsőre nem sikerült jelöltet választani, vagy azért, mert nem ment el kellő számú választópolgár, vagy elmentek, de egyetlen jelölt sem kapta meg a szükséges támogatottságot. Ha érvénytelenség miatt kell újra az urnákhoz járulni, mindenki indulhat, de lehetőség van visszalépésre is. Ha viszont az első forduló érvényes volt, de eredménytelen, csak a három legtöbb szavazatot kapott jelölt próbálkozhat ismét, illetve az, aki a szavazatok legalább 15 százalékát begyűjtötte az első körben. Itt már az is elég, ha a választópolgárok több mint negyede részt vesz a voksoláson. Az az aspiráns jut mandátumhoz, aki a szavazatok többségét megszerzi, függetlenül attól, hogy az az összes szavazat hány százalékát teszi ki.
A második fordulóban a pártok gyakran élnek a visszalépés lehetőségével abban bízva, hogy szimpatizánsaik az esélyesebbnek tűnő szövetségesre ikszelnek majd. Az eljárási szabályozás szerint ezt a szavazás napján reggel hat óráig jelezhetik, írásban. Abban az esetben viszont, ha az egyik jelölt a második fordulóig elhalálozik, a párt nem állíthat helyébe újat.
Hol szavazhatunk?
Minden választópolgár a lakóhelye szerint kijelölt, a korábban megkapott választási értesítőben feltüntetett szavazókörben szavazhat.
Ha valaki mozgásában akadályozott (például beteg, mozgáskorlátozott stb.), a szavazást megelőzően a jegyzőtől kérhet mozgóurnát. Ebben az esetben a szavazatszámláló bizottság két tagja felkeresi a mozgóurnával. Mozgóurnát legvégső esetben a szavazás napján kérhet a szavazatszámláló bizottságtól.
Aki a szavazás napján a lakóhelyétől eltérő településen tartózkodik, az a jegyzőtől kapott igazolással szavazhat.
Igazolás személyesen vagy meghatalmazott útján legkésőbb 2006. április 7-ig kérhető. Ha ajánlott levélben kéri az igazolást, a kérelemnek 2006. április 4-ig meg kell érkeznie a jegyzőhöz.
Fontos tudnivaló, hogy akár az első, akár a második fordulóra kér valaki igazolást, azt a fenti időpontig kell megtennie.
Az igazolási kérelemben meg kell adnia:
– nevét,
– személyi azonosítóját (ismertebb nevén személyi szám),
– lakcímét,
– annak a településnek a nevét, ahol a szavazás napján tartózkodik,
– az igazolást az első, a második vagy mindkét fordulóra kéri-e.
Az igazolás birtokában az igazoláson megjelölt település bármely szavazókörében lehet szavazni.
Az első és második választási forduló között lakóhelyet változtató választópolgár a második fordulóban nem az új, hanem a korábbi lakóhelyén szavazhat. Ennek érdekében az új lakcíme bejelentésekor az ügyintézőtől szavazásra szolgáló lakcímigazolást kap. Ezen igazolás birtokában keresheti fel az Értesítőben megjelölt szavazóhelyiséget.
A személyazonosságot igazolni kell
Szavazni a személyazonosságát megfelelően igazolva lehet. Elfogadják a lakcímet tartalmazó érvényes személyazonosító igazolványt (azaz a régi típusú személyi igazolvány);
a személyazonosító igazolványt (kártya formátumú), útlevelet, 2001. január 1-jét követően kiállított kártyaformátumú vezetői engedélyt, ez utóbbiak azonban csak érvényes lakcímigazolvánnyal együtt fogadhatók el.
Aki a lakóhelyétől eltérő településen tartózkodik a szavazás napján, az az „Igazolás a lakóhelytől eltérő helyen történő szavazáshoz„ elnevezésű nyomtatványt vigye magával a szavazókörbe. Aki a két forduló között lakóhelyet változtatott, vigye magával a „Szavazásra szolgáló lakcímigazolás a második fordulóban” elnevezésű nyomtatványt.
A választási szervek azt javasolják, hogy a szavazatszámláló bizottság munkájának megkönnyítése érdekében az Értesítőt is vigye mindenki magával.
A szavazás ideje
Szavazni csak személyesen, reggel hat órától este hét óráig lehet.
A szavazatszámláló bizottság a személyazonosság ellenőrzése után a szavazó jelenlétében lepecsételi a szavazólapot, melynek átvételét a névjegyzék aláírásával kell igazolnia.
Érvényesen szavazni a jelölt, illetőleg a lista neve alatti, feletti vagy melletti körbe tollal írt két, egymást metsző vonallal lehet (+ vagy X).
Ha valaki elrontja a szavazólap kitöltését, és ezt még a szavazat urnába dobása előtt jelzi, a szavazatszámláló bizottság a rontott szavazólapot egy alkalommal kicseréli.
A szavazólaphoz adott boríték használata nem kötelező.
Külföldi szavazás
Ha a választópolgár a szavazás napján külföldön tartózkodik, hazánk nagykövetségén vagy főkonzulátusán adhatja le szavazatát. Ennek érdekében a lakcíme szerinti jegyzőnél kellett kérnie a külképviseleti névjegyzékbe történő felvételét.
A külképviseleti névjegyzékbe történő felvételét személyesen, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással rendelkező meghatalmazott útján, illetve ajánlott levélben kérhette, 2006. március 17-én 16.00 óráig. Fontos tudni, hogy a választás első fordulóját külföldön 2006. április 2-án (az amerikai kontinensen 2006. április 1-jén), a második fordulót a hazai választás napján, azaz 2006. április 23-án (az amerikai kontinensen 2006. április 22-én) tartják.
(valasztas.hu)
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
