Autonómiát a délvidéki magyaroknak is
Három vajdasági magyar párt elnöke tegnap levélben kereste meg Martti Ahtisaarit, az ENSZ Koszovó ügyével megbízott főtárgyalóját, áll a pártok által kiadott közleményben. Ágoston András, Páll Sándor és Rácz Szabó László szükségesnek tartják, hogy a térség összetett gondjait legjobb lenne egy csomagban kezelni és megoldani Koszovó státusnak meghatározásával. A megkeresés lényege, hogy a főtárgyalónak megküldött autonómia-dokumentumok szerint az „egyidejűség és a reciprocitás elvei alapján” nemzeti alapú autonómiát kell biztosítani a vajdasági magyarságnak is.
A három délvidéki magyar párt vezetője felhívta a főtárgyaló figyelmét arra, hogy autonómiakövetelésükkel megkeresték már a szerb felet is, azonban levelükre választ még nem kaptak.
Véleményük szerint Koszovó önállóságának véglegesítésével párhuzamosan nemcsak a koszovói szerbek autonómiáját kell rendezni, hanem a dél-szerbiai albánokét is. Mind a dél-szerbiai albánok, mind a vajdasági magyarok Szerbiában élő kisebbségek. Van tehát ok mind az egyidejűség, mint pedig a reciprocitás elveinek alkalmazására.
A hármak rámutattak, hogy a perszonális autonómia modelljében rögzített döntéshozatali mechanizmus alapelvei megtalálhatók a szerb kormánynak a koszovói szerbek helyzetének rendezésére irányuló tervezetében is.
(Vajdaság Ma)
A Szerb Piemont terve
A Vajdaság Ma délvidéki internetes újság Bojan Pajtity, a Vajdasági Végrehajtó Tanács elnökének azon értekezését értelmezte, amelyben a Vajdaságot „szerb Piemontként” jellemezte. A Vajdasági Végrehajtó Tanács elnöke szerdán egy belgrádi tanácskozáson kijelentette:
„Vajdaság felismeri történelmi feladatát és küldetését: hogy Piemontként összefogja a szerbeket és mindazokat a népeket, amelyek a szerbekkel együtt élnek és a szerbeknek hisznek és, hogy együtt fejezzék ki az európai értékeket meg célokat”.
A Vajdaság Ma azonban jogosan teszi fel a kérdéseit: „A horvátok számára mi a Vajdaság? Vagy a szlovákoknak? Isten bocsá’, a magyaroknak? Az utóbbiaknak talán Délvidék, ha megengedik az illetékesek. De nem nagyon engedik meg. Legyen akkor a magyaroknak is Szerb Piemont? Mi a feladata a Szerb Piemontnak?”
A délvidéki magyar internetes újság rámutat, ahogy nincs kollektív bűnösség, úgy egy kollektív bizalomnak sincs létjogosultság, s elfogadhatatlan a Demokrata Párt elnökének a Vajdaság-koncepciója, amelyben a szerb ugyanazt a típusú vezető szerepet játszaná, mint a múltban tette. (Az 1918-utáni Szerb-Horvát Szlovén Királyság égisze alatt épp úgy, mint Tito Belgrád központú Jugoszláviájában.)
(Vajdaság Ma)
Levél egy „SZDSZ-es” romániai szenátornak
A Szabadság Kolozsvári Közéleti Napilap ma egy érdekes levelet közöl, amely jól tükrözi, hogy az erdélyi fiatalok hogy viszonyulnak az RMDSZ-ből jövő megnyilatkozásokhoz. Eckstein-Kovács Péter RMDSZ szenátor múlt heti, Mikola Istvánnal szembeni kirohanása kapcsán egy kolozsvári egyetemista emlékeztette a nyíltan az SZDSZ-hez húzó politikust, hogy „aki a december 5-i népszavazást követően a NEM-re biztató SZDSZ-es Eörsi Mátyást megpróbálta becsempészni Kolozsvárra, az jobban tenné, ha most hallgatna. Főleg azután, hogy azt a magyarországi pártot próbálta tisztára mosni, amelynek még 1989-ben elfogadott, Rendszerváltás Programja című, 50 000 példányban kinyomtatott kék könyvében többek között ez áll: minden magát magyarnak valló személy, és az ő jogán a családja, legyen jogosult a magyar állampolgárságra.” A levél írója személyesen sértőnek tartja, amikor az RMDSZ-es szenátor egy magyarországi választási szólamot „a több ezerből„ kiragadva próbál ügyet kreálni, miközben az erdélyi választási körzetében lévő diákok ösztöndíj ügyében személyesen hozzá írt leveleket válaszra sem méltatja. Az RMDSZ számára megfontolandó gondolatokkal zárja sorait: „ha eddig bizonytalan voltam, hogy kire szavazzak, hála neki, sikerült eldöntenem, és lehet, ezzel még mások is lesznek így.”
(Szabadság)
Mit keres az RMDSZ az Európai Néppártban?
Mit keres az RMDSZ az Európai Néppártban? – teszi fel a kérdést a mediatica.ro elemzője. A cikk két RMDSZ-es politikus nyilatkozatán gondolkozik el. Egyrészről Eckstein-Kovács Péter múlt héten közzétett véleményén amelyben kikérte magának a Mikola István-féle nyilatkozatot, miszerint ha a határon túliak választói joggal rendelkeznének, akkor a Fidesz húsz évre bebiztosíthatná magának a kormányzati pozíciót.
Másrészről az írás emlékeztet arra, hogy Markó Béla RMDSZ-elnök a legutóbbi (2002-es) magyarországi választások első és második fordulója között köszöntötte az MSZP-t, noha akkor még távolról sem dőlt volt el a győztes kiléte. Frunda György RMDSZ szenátor ezt akkor egy rádiónyilatkozatban zavartan úgy kommentálta, hogy Markó saját, s nem a szövetség véleményét tolmácsolta.
A két politikus nyilatkozata között látszólag semmi kapcsolat nincs, mondataikat vizsgálva azonban az emberben óhatatlanul felmerül a kérdés: az RMDSZ hová tartozik? A cikk rámutat: „Markó Béláról például tudjuk, kivel szavazna, ha Mikoláék megtennék nekünk a szívességet. Frundáról is kapiskáljuk, vagy legalább is elhisszük neki, amit mondott, hogy ő, ha Magyarországon politizálna, az MDF tagja lenne. Eckstein pedig valószínűleg az SZDSZ köreiben találná meg a helyét.”
A megfontolásra szánt konklúzió: „Már csak azt nem értjük, mindezek után mit keres az RMDSZ az Európai Néppártban?”
(mediatica.ro)
Dzurinda: választások előtt nem illik sztrájkolni
Mikulas Dzurinda miniszterelnöknek nem sikerült lebeszélnie a nagyobb bért követelő orvosokat a beígért sztrájkról, így várhatóan a pozsonyi egyetemi kórház és néhány vidéki egészségügyi intézmény alkalmazottai a jövő héten leteszik a munkát – adja hírül a felvidek.ma. Dzurinda azzal érvelt, hogy három hónappal a választások előtt nem adhat béremelést, és figyelmezteti a tiltakozókat, hogy három hónappal a választások előtt nem is illik sztrájkolni. Erre több orvos levetette és a miniszterelnök elé dobta fehér köpenyét azzal, hogy vegyék fel a keleti határon sorakozó ukrán orvosok. Az állami kórházak túlterheltek, két hónap alatt három hónapnak megfelelő munkaidő jut egy orvosra, s a túlórákkal együtt 27 ezer koronát, 190 ezer forintot visznek haza. Szlovákiában még nem volt komolyabb orvossztrájk, ezúttal azonban kitartanak – üzente a kormánynak az orvosok érdekképviselete.
(felvidek.ma)
origo.hu
Tényleg meg kellene halnunk Ukrajnáért, ahogy a Tisza Párt szeretné?
