Az ENSZ elé kerülhet a romániai magyar felsőoktatás kérdése
A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar oktatói tegnap közgyűlésen vitatták meg a romániai magyar felsőoktatás utóbbi hónapokban kiéleződött kérdéseit. A Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) nevében Hantz Péter alelnök javaslatot tett arra, hogy a közgyűlés vonja meg a bizalmat Szamosközi Istvántól, aki az egyetemmel kapcsolatos stratégiai kérdésekben dönteni hivatott akadémiai tanácsban képviseli alelnöki tisztségben a magyar oktatási vonalat. Szamosközi az utóbbi időben több olyan dokumentumot is aláírt, amelyben egyértelműen a magyar karok létrehozását sürgető BKB ellen foglalt állást. Kása Zoltán volt rektorhelyettes arra tett javaslatot, hogy ne csak Szamosköziről, hanem a magyar tagozat teljes vezetéséről legyen bizalmi szavazás. Az erről tartott szavazáson azonban a tartózkodók és az ellenzők száma meghaladta a támogatókét.
Nagy szavazattöbbséggel fogadtak viszont el több nyilatkozatot a magyar oktatók. Az egyikben arra kérték az RMDSZ-t, hogy lépjen fel határozottan a magyar karok létrehozása mellett, indítson szakmai vitát az önálló állami magyar egyetemről, és érje el, hogy a készülő kisebbségi törvény kulturális autonómia fejezete, valamint a felsőoktatási törvény biztosítson garanciát az önálló magyar egyetem létrehozására és működtetésére. Egy másik – szintén elfogadott – nyilatkozatban többek között azt sürgetik, hogy az egyetem vezetése tegyen tanúbizonyságot arról: nem a többség diktatúrájára alapozza az intézmény irányítását. A nyilatkozat megállapítja: a magyar karok létrehozása ügyében etnikai szavazás történt az egyetem szenátusában, és leszögezi, felül kell vizsgálni az intézmény jelenlegi struktúrájának alapelveit.
Hantz Péter BKB-alelnök eredménynek tekintette, hogy az egyetem vezetése egyre nevetségesebb megoldásokra kényszerül a magyar igény elutasításakor. A bizottság további tervei között említette, hogy bukaresti román–magyar értelmiségi fórumot szerveznek az egyetem ügyéről, májusban pedig az ENSZ elé viszik a romániai magyar felsőoktatás kérdését.
(Krónika/Erdély.ma)
A kormány megerősítette a nyelvhasználati jogokat
A román kormány csütörtöki ülésén elfogadta a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartájának ratifikálásáról szóló törvénytervezetet, amely átveszi az Európa Tanács egyezményéből azokat a pontokat, amelyek a kisebbségi nyelvhasználat szempontjából a romániai nemzeti kisebbségek számára rendkívül fontosak. Az európai dokumentumból kiválasztott jogosítványok megerősítik mind a román alkotmányban, mind pedig a román jogrendszerben rögzített nyelvhasználati jogokat az oktatás, a művelődés, a közigazgatás, az igazságszolgáltatás, a sajtó, a gazdasági kapcsolatok, valamint a határokon átnyúló cserekapcsolatok terén. Markó Béla miniszterelnök-helyettes javaslatára eredeti formájában került be az a kitétel, amely biztosítja a kisebbségek nyelvének használatát a közszolgáltatás terén is.
A törvénytervezetet a parlamentnek is el kell fogadnia.
(Szabadság Kolozsvári Közéleti Napilap)
Titkos CIA-börtönök: Ukrajna cáfol
Ukrajna cáfolta azt a híresztelést, miszerint az országban törvénytelenül tartóztatnak le embereket, és lehetőséget biztosítanak a szállításukra. Szerhij Reva, Ukrajna európa tanácsbeli képviseletének megbízott vezetője Terry Davis főtitkárnak írt levelében hangsúlyozza: még nem történt olyan eset, hogy külföldi titkosszolgálatok terrorizmussal vádolt személyt tartottak volna fogva Ukrajnában vagy felhasználták volna az ország területét a szállításukhoz.
(Mpravda/Kárpátinfo.org.ua)
Szabadka: 30 ezer nyugdíjas jut 43 ezer dologzóra
Jelentéktelen javulás tapasztalható Szabadkán a foglalkoztatás terén. A februári adatok szerint a foglalkoztatottak száma 42 973-ra emelkedett, ami azt jelenti, hogy 253-mal több embernek van munkahelye az egy évvel ezelőtti azonos időszakhoz képest – hangzott el a községi gazdasági-szociális tanács tegnapi összejövetelén. Hugyi István, a testület elnöke kiemelte: a nyilvántartott 18 758 munkanélküli közül továbbra is a legtömegesebb a középiskolai végzettségűek és a szakképesítés nélküliek tábora, közülük keresnek legtöbben munkát. Ez utóbbiak 7725-en vannak, a közép- és szakiskolát végzettek közül 8776-an keresnek biztos megélhetést. A mintegy 43 ezer foglalkoztatottnak 29 337 nyugdíjast kell eltartania.
(Magyar Szó Online)
Felfegyverzett pártelnök a bíróságon
Amellett, hogy szerdán a szlovákiai legfelsőbb bíróság betiltotta a Szlovák Testvériség – Nemzeti Pártot, elnöke, Marián Kotleba és néhány párttag ellen újfasiszta eszmék terjesztésének gyanúja miatt eljárás is folyik. Kotlebának ennek ellenére továbbra is megvan a fegyvertartási engedélye, és fegyverét még a szerdai tárgyalásra is magával vitte. A hatályos szlovákiai jogszabályok értelmében olyan személytől, aki ellen büntetőeljárás indult, a rendőrség elkobozza a fegyverét és fegyvertartási engedélyét. Az engedély bevonásához elég, ha az illető felkerül a rendőrség nem megbízható személyek nevét tartalmazó jegyzékébe, például mert alvilági elemekkel találkozik. Martin Korch, a szlovákiai országos rendőr-főkapitányság szóvivője az Új Szónak elmondta: Kotleba esetével már a belügyminisztérium speciális bizottsága foglalkozik, a pártelnök neve már felkerült a nem megbízható személyek listájára. – Információim szerint a fegyvertartási engedély visszavonásába is beleegyeztek. A lőfegyvert ezért akár a mai nap folyamán lefoglalhatja a hatóság – jelentette ki Korch, aki a pártelnök ellen indult büntetőjogi eljárással kapcsolatban hozzátette: a nyomozás hosszabb időt vesz igénybe, a rendőrség jelenleg a bizonyítékok elemzésén dolgozik.
Ha valakit a bíróság újfasiszta eszmék terjesztésében bűnösnek talál, egytől öt évig terjedő szabadságvesztésre ítélheti Szlovákiában.
(Új Szó Online)
origo.hu
Több tízmilliót csalt ki ismerőseitől egy fiatal férfi
