Egy ország – egy köztisztviselői kar – egy program: így szólna helyesen az MSZP választási jelszava, hiszen nem szabad elfelejteni, hogy amit az MSZP saját programjaként akar eladni a választóknak, az tulajdonképpen a második Nemzeti Fejlesztési Terv – közölte Cséfalvay Zoltán, a párt gazdasági programjának egyik szülőatyja a hvg.hu-nak. Hozzátette: ez az a kötelező gyakorlat, amelyet Magyarországnak el kell végeznie ahhoz, hogy hozzájusson az EU pénzekhez. Úgy vélte, nem túl elegáns ezt egy párt programjaként választási kampánycélokra felhasználni. Másrészt – mint mondta –, ez talán még súlyosabban esik a latba, a terv nem illeszkedik semmiféle gazdaságpolitikai programhoz. Ez a program azonban viszonylag kevés új munkahelyet teremt, ha pedig nem bővül érdemben a munkahelyek száma, és így az állam bevétele sem, akkor a mai költségvetési helyzetben nem lesznek elkerülhetők a megszorítások – tette hozzá.
Arra az újságírói felvetésre, hogy az MSZP érvelése szerint a Fidesz gazdaságpolitikai programja egyelőre ismeretlen, Cséfalvay közölte: az egyes elemeket folyamatosan hozzák nyilvánosságra, és Orbán Viktor az úgynevezett országépítő találkozókon mindig ismertet egy-egy résztémát. A vállalkozókkal folytatott gazdasági konzultáció eredményképen pedig világossá vált, hogy az alapprobléma a munkahelyek alacsony száma, ezért a teljes foglalkoztatottságot kell megcélozni. Jelenleg 400 ezren vannak munka nélkül, és körülbelül 500 ezerre tehető azoknak a száma, akik a szürkegazdaságban úgy dolgoznak, hogy nincsenek bejelentve – mondta a fideszes politikus.
A járulékterhek csökkentéséről Cséfalvay elmondta: valóban az egyik legfontosabb lépés ez, de önmagában nem csodaszer. Emellett ösztönözni kell a rugalmas, illetve részmunkaidős foglalkoztatást, a távmunka elterjesztését, mint ahogy szükség van az állásteremtés közvetlen ösztönzésére is. Ezért az új Széchenyi-terv keretében főként a kis-és középvállalkozások számára 500 milliárd forint összegű munkahelyteremtő programot terveznek indítani. Mint mondta, a jelenlegi helyzet tarthatatlan: az állam olyan orbitális adókat vet ki a vállalakozókra, amelyekről tudja, hogy szinte megfizethetetlenek. Közölte: szükség van jelentős járulék-és adócsökkentésre, de ezzel párhuzamosan erőteljes fellépésre a szürkegazdasággal szemben.
A globalizációval kapcsolatban elmondta: a magyar gazdaságban szükség van a külföldi vállalatokra, de a kis- és középvállalatainkra is, illetve a kettő összekapcsolására, arra, hogy a multik magyar beszállítókkal dolgozzanak együtt. Ugyanakkor úgy vélte: az egyenlőtlen viszonyok, a monopolhelyzetek kialakulását az államnak nem szabad eltűrnie. Szerinte a mai gazdaságpolitikát nézve úgy tűnik, a kormány nem találta meg azokat az eszközöket, amelyekkel a kis- és közepes vállalatokat úgy tudjuk támogatni, hogy őket helyzetbe hozzuk, de a külföldi cégek is jól járjanak. A dél-koreai Hankook gumigyár például majdnem annyi állami támogatást kapott, mint amennyi az összes magyar kis- és középvállalkozásnak jut évente. Hozzátette: „a magyar szolidaritás nem jelent valamiféle bezárkózást, idegenellenességet, éppen ellenkezőleg, még jobb feltételeket akarunk teremteni ahhoz, hogy a globalizációt – bekapcsolva a hazai kis- és középvállalkozásokat – a magunk hasznára fordítsuk”.
Az új Széchenyi-tervet illetően közölte: annak része lesz a korábban említett munkahelyteremtő program, továbbá egy 1000 milliárd forint összegű Kis- és Középvállalkozás-fejlesztési Alap. A forrásokat nagyobbrészt ehhez is az EU-ból érkező pénzek biztosítják. Ebből – elképzeléseik szerint – vegyesen, a vállalkozás típusának, a fejlesztés jellegének megfelelően nyújtanak majd vissza nem térítendő támogatásokat, kedvezményes hiteleket, hitelgaranciát. A cél a hazai kis- és középvállalkozások feltőkésítése, ezt finanszírozzák majd ebből az alapból.
(Hvg.hu)
origo.hu
Tényleg 50 fokos hőségre számíthatunk? – a szakértő válaszolt
