A kis- és középvállalatok első negyedévi konjunktúraindexe 49,5 százalék, három százalékkal magasabb az előző negyedévi értéknél – állapította meg az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet. A frissen publikált elemzés szerint a szektor erősödő optimizmusát a stabilizálódó működési feltételek, a növekvő támogatási források, az adó- és járulékterhek csökkentését kilátásba helyező választási programok táplálják.
2006 második és harmadik negyedévére makrogazdasági szinten javuló feltételeket vár a cégek 40 százaléka, a pesszimista előrejelzések aránya csökkenő, 26 és 31 százalék között változik. Saját vállalkozásuk lehetőségeinek megítélése kedvező, pozitív várakozás jellemzi egyharmadukat, a borúlátó prognózisok aránya három hónap alatt 28 százalékról 23 százalékra csökkent.
A hazai vállalatok kétharmada a belföldi értékesítés fél éven belüli változatlanságával, illetve szűkülésével számol. A fizetőképes kereslet bővülése a kkv-k 33 százaléka számára jelentheti a hazai értékesítés növelését. A külföldi piacok felvevőképességének fennmaradását valószínűsíti a cégek háromnegyede, javuló értékesítési lehetőségekben bízik egyötödük.
Az Ecostat lakossági konjunktúra indexe 2006 első negyedévében a várakozásokkal összhangban növekedett, értéke 47,3 százalék. A háztartások havi nettó jövedelme bevallásuk szerint 2006 első negyedévében átlagosan 159 953 forint volt. Az egy főre jutó nettó jövedelem összege meghaladta a havi 61 000 forintot, ez valamivel alacsonyabb az előző negyedévi értékénél, amelyet az év végi jutalmak és egyéb juttatások növeltek. Háztartása anyagi helyzetét a családok 16 százaléka minősítette jónak, 54 százaléka közepesnek, 24 százaléka rossznak. A háztartások 22 százaléka számolt be javulásról, míg 44 százalékuk nem érzett változást pénzügyi helyzetében az egy évvel ezelőtti állapothoz képest. A lakosság egyharmadának viszont romlottak a körülményei, saját megítélése szerint. A válaszadók 15 százaléka tart attól, hogy a következő évben romlik háztartásának pénzügyi helyzete: 5 százalék jelentős mértékű, 10 százalékuk mérsékelt visszaeséstől tart. Az optimistán nyilatkozó 25 százalékból mindössze 3 százalék vár jelentős mértékű, további 22 százalék pedig kismértékű javulást háztartása pénzügyi viszonyaiban. Stabil anyagi körülményekre a lakosság háromtizede számít, miközben emelkedett a bizonytalanok aránya.
A lakosság bő egynegyede érez javulást az ország helyzetében; 25 százalékuk kismértékű pozitív változásról számolt be. A háztartások 27 százaléka viszont úgy látja, hogy nem történt említésre méltó elmozdulás gazdaságunk külső és belső feltételrendszerében, míg 23 százalékuk kisebb, 15 százalékuk jelentősebb negatív változásról számolt be.
A munkanélküliek számának csökkenését 26 százalék várja a következő egy évben, a munkanélküliség emelkedésére pedig a háztartások 31 százaléka számít. A lakosság 28 százaléka úgy véli, nem történik érdemi változás a foglalkoztatottságban a következő évben.
A háztartások közepesnek érzett anyagi helyzetére jellemző, hogy többségük nem tud megtakarítani. A családok megközelítően fele (47 százalék) állítja azt, hogy éppen csak megél jövedelméből, minimális megtakarításra 27 százalékuknak van lehetősége, jelentős megtakarítási potenciál 2 százalékukra jellemző. A háztartások 13 százaléka tartalékait éli fel, további 8 százalékuk fokozatosan eladósodik. A háztartások 24 százaléka mondja magáról, hogy egy éven belül egyáltalán nem tervez nagyobb kiadást. Ugyancsak 24 százalékuk egy nagyobb kiadást említett, 21 százalékuk kettőt, 15 százalékuk hármat. (A leggyakoribb kiadást a belföldi utazások jelentették, 42 százalékos említési aránnyal. A lista második helyén a ház- vagy lakásfelújítás szerepel, amit a válaszadók 34 százaléka említett. A harmadik leggyakoribb tervezett kiadás a gyermekek iskoláztatása.) A nagyobb kiadással járó tervek megvalósításához az érdekelt háztartások 16 százaléka szándékozik hitelt felvenni. Ez azt vetíti előre, hogy a lakosság eladósodása mérséklődi fog, tavaly novemberben 19 százalékuk tervezte kölcsön igénybevételét nagyobb kiadásához.
Magyarországon a kölcsön igénybevételének leggyakoribb indoka továbbra is a ház- vagy lakásfelújítás, legerősebb motivációja a lakóingatlan-vásárlás: a háztartások 5 százaléka tervezi egy éven belül lakóingatlan vásárlását vagy építését. Befektetési szándékát a háztartások 1 százaléka építési telek vásárlásával realizálja, az üdülő, illetve üdülőtelek vásárlását tervezők aránya együttvéve is kevesebb ennél.
origo.hu
Tényleg meg kellene halnunk Ukrajnáért, ahogy a Tisza Párt szeretné?
