A környezetvédelmi szolgáltatási díj januári bevezetése óta csökkent a közérdekű környezetvédelmi beruházások száma. Egy turistaegyesület erdőtakarítási akciót akart szervezni, majd lemondta, amikor kiderült, hogy csak akkor szedhetik össze a szemetet, ha befizetik a környezetvédelmi szolgáltatási díjat. Egy másik szervezet a krosszmotorosok okozta pusztítást szerette volna felszámolni, de visszakozott a díjfizetés miatt.
Nem egyértelmű az sem, hogy civil természetvédők a nemzeti parkok megbízásából végezhetnek-e élőhely-rekonstrukciós munkát díjfizetés nélkül. Ráadásul az ároktisztításkor vagy az illegális hulladéklerakók felszámolásakor többszázezer, esetenként többmillió forintos illeték megfizetésére az önkormányzatoknak sincs pénze.
Kovács Gábor, a Magyar Mérnök Kamara elnöke kezdeményezésére csaknem egy hónapja tárgyalnak a szolgáltatási díjrendszer módosításáról. Bár a környezetvédelmi tárca hajlandó változtatni a díjtételeken, a mérnök kamara és a Magyar Természetbarát Szövetség kevésnek tartja a szaktárca ajánlatát, szerintük ez nem oldja meg a konfliktusokat.
A környezetvédelmi tárca azzal az indokkal emelte a szolgáltatási díjakat, hogy az nem fedezi a hatóságok költségeit. A minisztérium mindhárom ágazatát (környezet- és természetvédelem, vízügy) érintő engedélyek kiadásához gyakran mérésekre, ellenőrzésekre van szükség, s ezek esetenként jóval többe kerültek, mint az addigi párezer forintos illeték. Egyes nagyobb tömegrendezvények nagyobb károkat okoztak, mint a környezethasználatért fizetett illeték. A szakmai szövetségek megdöbbenésére azonban a minisztérium nem két-háromszorosára, hanem több százszorosára növelte a díjat, ráadásul egyeztetés nélkül.
(Forrás: Magyar Hírlap)

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség