Iparűzési adó: újabb magyar eset kerülhet az Európai Bíróság elé

Sajtóértesülés szerint hamarosan az Európai Bíróság elé kerülhet az iparűzési adó ügye, már az uniós tagság utáni időszakra vonatkozóan. Igen komoly esély mutatkozik arra, hogy az EB a helyi iparűzési adót uniós jogba ütközőnek ítéli majd. A tét nagy: évente 350 milliárd forintról van szó, és az adó a vállalkozások teljes körét érinti.

A hazai vállalkozások körében kisebb hullámot indítottak el az Európai Bíróságon két héttel ezelőtt történtek. Előbb a testület főtanácsnoka hozta nyilvánosságra álláspontját az iparűzési adóra nagyban hasonlító olasz regionális adó ügyében, amely szerint az sérti az uniós jogot, ezért meg kell szüntetni. A főtanácsnok azt javasolja, azok az adóalanyok kaphassák vissza a befizetett közterhet, amelyek az első főtanácsnok hasonló álláspontjának közzététele előtt kezdeményeztek jogi eljárást. A főtanácsnoki indítvány után pedig két nappal nyilvánosságra hozta végzését a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság által kezdeményezett esetben, amelynek tétje az volt, hogy az adónem ellentétes-e a közösségi joggal. A luxembourgi intézmény úgy határozott: nem illetékes az adott ügyben, mivel a felperesek hazánk uniós tagsága előtti időszakra vonatkozóan vitatják a teher EU-szabályok szerinti jogszerűségét. Ezzel azonban nem ért véget a helyi iparűzési adó ügye; a Világgazdaság információi szerint hamarosan az Európai Bíróság elé kerülhet egy olyan eset, amely az uniós tagság utáni időszakra vonatkozik, és igen komoly esély mutatkozik arra, hogy az EB a helyi iparűzési adót is uniós jogba ütközőnek ítéli majd.

A kulcskérdés az, ilyen döntés esetén mely cég kaphatja majd vissza a befizetett összeget. A precedensjogi megközelítés alapján három időpont merülhet fel – véli Elkán László. A PricewaterhouseCoopers igazgatója kifejti: egyrészt elképzelhető, hogy az a magyarországi adózó számíthat visszatérítésre, mely az olasz regionális adó ügyében 2-3 hónap múlva esedékes, az adóalanyok szempontjából kedvező ítélet napjáig eljárást kezdeményez. Szóba jöhet a már említett, néhány hét múlva az Európai Bírósághoz kerülő magyar ügyben hozandó főtanácsnoki álláspont közzétételének napja, amely több hónap múlva lehet. De arra is van esély, hogy az ügynek az Európai Bíróság hivatalos lapjában történő publikálásának napja legyen a kérdéses időpont, ami egy-két hét múlva lehet – hívja fel a figyelmet Elkán. Az adótanácsadóval egyetértve Oszkó Péter, a Deloitte adópartner hozzáteszi: lehet egy negyedik időpont is, nevezetesen a Komárom-Esztergom megyei ügy 2005. augusztus 20-i közzétételének napja.

A tét nagy: évente 350 milliárd forintról van szó, és lényegében a vállalkozások teljes, százezres nagyságrendű körét érinti az iparűzési adó. A Világgazdaság úgy tudja, a két héttel ezelőtti történések hatására további adóalanyok tesznek konkrét lépéseket annak érdekében, hogy visszakaphassák a lerótt tételt.

A jelek arra utalnak, nem állja meg a helyét az állami érvelés az adónem „jogossága” mellett. A Pénzügyminisztérium illetékesei többször azt hangoztatták, az uniós csatlakozáskor kapott derogáció szerint 2007 végéig fennmaradhatnak az iparűzésiadó-kedvezmények, tehát az EU elfogadja ezt az adónemet. A Komárom-Esztergom megyei ügyben az Európai Bíróság leírta, mely jogszabályokat tekinti relevánsnak az iparűzési adó jogszerűségét firtató esetekben. Ebből kitűnik, hogy a csatlakozási szerződés az adózás területén belül csak az áfakulcsok esetében enged meg átmeneti eltéréseket, a tagállami szabályozás minden más esetben meg kell egyezzen az uniós áfairányelvvel – magyarázta Oszkó.

(Világgazdaság)