Kósa Tamás: Mondta is egy kolléga a közgyűlésen: először van efféle izén, de elég volt, ez alvilágibb, mint képzelte.
Aztán egész váratlan pontokon szakadozhat ez a megkövesedett, mutyizós, háttéralkukkal megtámasztott futballnemesi világ. Elképesztő volt látni a svájci-magyar Pellady Péter reklámtábláit, szórólapjait a közgyűlésen, az efféle marketing olyan idegen volt mostanáig a magyar futballtól, mint csokornyakkendő a makkos cipőtől. És talán volt is valami eredménye, mert Pellady, aki hónapokon át mint a hazai foci Mefisztója jött át a sajtóban, a tájjellegű agymosással nemigen lett volna ilyen gyorsan elnökjelölt, és nem biztos, hogy az agresszív reklám nélkül is harmincan szavaztak volna rá a kilencvenhatból. Hogy másban is agresszív, az más lapra tartozik, illetve dehogyis.
De egy kis marketingtől még nem lesz a feddhetetlenek gyülekezete a magyar labdarúgás, ahogy velünk maradnak a törzsi szokásaink is, az idétlenséget rituálévá emelő közgyűlésekkel, amelyek egyikén olyan jól esne egyszer egy igazi, mindent tudó orvosságos embert megválasztani.
Aki olyan lenne, mint Róheim Géza feljegyzései szerint a zulu nagyfőnök, akit így köszöntött a törzs: „Hangod mennydörgésként bömböl, és a hiénák elbújnak előled, ó, vastag elefánt, erős oroszlán, nagy ökör.”
(Magyar Hírlap, 2006. március 1.)
origo.hu
Pánik a Tisza Pártnál: nem tetszik Magyar Péter dézsmaprogramja a híveknek
