Kisebbségi törvény: nincs előrelépés
A kisebbségi törvénytervezet egyetlen cikkelyét sem fogadták el tegnap az immár harmadik alkalommal összeülő romániai parlamenti bizottságok. A három testület képviselőinek közös jelentésben kell majd állást foglalniuk a jogszabály kapcsán. Az első ülésen sikerült is elfogadniuk a tervezet címét és első szakaszát a kormány által beterjesztett formában, ám azóta egyetlen passzus kapcsán sem sikerült megegyezniük.
Miután a múlt héten a demokraták miatt nem tudtak továbblépni, tegnap az ellenzéki nagy-románia párti (PRM), illetve szociáldemokrata politikusok kötötték az ebet a karóhoz. Előbb arra hivatkoztak, hogy a kormány képviselői nincsenek jelen, ezért halasztást kértek, és kivonultak az ülésteremből. Ám amikor a kormány illetékesei megérkeztek, nem akartak visszatérni. A koalíció vezető tanácsának sem sikerült közös álláspontot kialakítania a törvényről. A tanácsnak a pártelnökök távollétében tartott tegnapi ülésén mind a Demokrata Párt (PD), mind az RMDSZ képviselője fenntartotta pártja korábbi álláspontját.
(Erdély.ma)
Gyula „miatt” nem lesz magyar iskola Tordán?
Egyelőre nem lesz magyar iskola a Kolozs megyei Tordán, mivel a városi tanács elnapolta a tordai Petőfi Társaság erre irányuló javaslatát. A város három iskolájában szétszórt magyar osztályok egy iskolába történő egyesítésének lehetősége azután merült fel, hogy a református egyház 2004-ben visszakapta egykor államosított iskolájának épületeit. (A két különálló ingatlan egyikében jelenleg tizenegy román és négy magyar osztály működik, a másikban pedig laboratóriumok vannak.) Ekkor a Petőfi Társaság Tordán és a környező helységekben aláírásgyűjtésbe kezdett az iskolaindításért, a mintegy 800 összegyűlt aláírással ellátott kérést pedig benyújtották a helyi tanácshoz. Amennyiben a testület jóváhagyja, az új intézmény beindulásáról a tanfelügyelőség és az oktatási minisztérium mondja ki az utolsó szót.
A tanácsosok vegyes érzésekkel fogadták a szülők kérését, az együttérzőket lehurrogta a tervet ellenzők hangja, akik közül a leghevesebbek a Nagy-Románia Párt (PRM) tanácsosai voltak. Álláspontjuk szerint a magyar iskola létrehozását sem az ország alkotmánya, sem pedig a tanügyi törvény nem teszi lehetővé. – Ne azzal érveljenek, hogy itt hova járnak iskolába a gyerekek. Nézzük meg, hogy Hargita és Kovászna megyében milyen körülmények közt tanítják a román gyerekeket, vagy pedig a magyarországi Gyulán, ahol a román történelmet is magyarul oktatják – jelentette ki az egyik nagy-romániás tanácsos. Érve elég meggyőző volt ahhoz, hogy a kérdést ne vitassák meg a tanácsosok. Tudor Stefanie polgármester végül azt javasolta, hogy miután megvizsgálták az iskolaalapítás törvényes hátterét, újra napirendre tűzhetik a kérdést.
A városi tanács ülésén részt vett Kiss László 35 éves tordai unitárius lelkész is, aki az ülést követően otthonában hirtelen elhunyt. A Szabadság című lapnak tordai önkormányzati képviselők, valamint Farkas Dénes unitárius esperes is megerősítette: a lelkész váratlanul összeesett, vélhetően infarktus miatt. Az érintettek elmondták: Kiss Lászlót Doru Anca nagy-romániás önkormányzati képviselő minősíthetetlenül támadta az ülésen, melynek feszültsége mindenképpen hozzájárulhatott a fiatal lelkész váratlan halálához.
Az önálló magyar iskola létrehozását célzó kezdeményezést hétfőn Bánffyhunyadon is leszavazta a városi tanács, noha itt is több mint 800 szülői aláírás gyűlt össze. 1990 óta itt is eredménytelenül törekednek az önálló magyar oktatási intézmény létrehozására. A Kolozs megyei Bánffyhunyadon két iskolában működnek magyar osztályok.
(Szabadság, Krónika/Erdély.Ma)
VMDP: az anyaország konkrét támogatására lenne szükség
Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnöke egy tegnapi szabadkai rendezvényen értékelte a Civil Mozgalom által rendezett hétvégi bácsfeketehegyi autonómia-konferenciát. Elégedettségének adott hangot, hogy hosszú idő után mind a négy vajdasági magyar párt képviselői egy asztalhoz ültek, valamint az elismerés hangján szólt a szervezőről. Az egyeztetés, mint mondta, nem volt sima, ami nem meglepő, hiszen két egymástól eltérő út létezik: az egyiken a VMDP jár, mely – megfogalmazása szerint – „tiszta, önálló, tényleges autonómia-modellt kínál, a másikon pedig különböző megoldások találhatók, de egyik sem minősíthető autonómia-modellnek”. A VMDP elnöke ennek ellenére reméli, hogy létrejön egy olyan szakértői csoport, mely képes lesz kidolgozni a közös koncepciót.
Szavai szerint Budapest lényegében egyetért a VMDP perszonális (személyi) autonómia-elképzelésével, de ahhoz, hogy ez a modell megvalósuljon, az anyaország konkrét és hathatós támogatására lenne szükség, mely még mindig várat magára. Ágoston úgy véli, hogy talán Belgrád is el tudna fogadni egy ilyen autonómia-modellt, de addig, amíg ennek követelésében a vajdasági magyar politikai elit nem egységes, a szerbek az egészet ködösnek minősíthetik, mi több, szeparatizmust láthatnak benne. Egészen más lenne a helyzet, ha minden itteni magyar párt e modell mögé sorakozna fel – hangsúlyozta.
(VajdaságMa)
Keveslik a fejpénzt
A szlovákiai orvosi kamara továbbra is azt javasolja tagjainak, ne kössenek szerződést az Általános Egészségbiztosítóval (VSZP). A kamara főtitkára elmondta: elfogadhatatlannak tartják a kezelésekért és a betegek után fizetett fejpénzt, mivel a biztosító által felajánlott összegek távolról sem közelítik meg az orvosok gazdaságilag indokolt kiadásait. Hangsúlyozta: a legrosszabb az, hogy az egészségbiztosító korlátozni akarja az orvos által elvégezhető kezeléseket, vagyis meg akarja határozni a felhasználható összeg felső határát. Eduard Kovac szerint akár az orvosok 30–70 százaléka is elállhat a szerződéskötéstől. Elismerte ugyanakkor, hogy ez a lépés árthat az orvosoknak is, mivel az Általános Egészségbiztosítónak van a legtöbb ügyfele, a lakosság közel 70 százaléka hozzá tartozik.
Az egészségbiztosító nem osztja a kamara véleményét. Petra Kafúnová, a biztosító szóvivője hangsúlyozta: a szerződésekkel egyetértett a Magánorvosok Társulása (ASL) és a Szlovákiai Szakorvosok Uniója (SUS). Mint mondta: biztosító ebben az évben 3,56 milliárd koronával költ többet az egészségügyi ellátásra, mint tavaly, ám az orvosi kamara gyakorlatilag a dupláját követelte a 2005-ös összegnek.
Kérdés egyébként, hogy milyen ellátást kell biztosítaniuk a szerződéssel nem rendelkező orvosoknak. Az egészségügyi miniszter szerint a törvényekben meghatározott egészségügyi ellátást minden orvosnak biztosítania kell. – Mindenki, aki pénzt akar kérni azokért a kezelésekért, melyet a biztosító köteles megtéríteni, durván megsérti a törvényt – jelentette ki Rudolf Zajac egészségügyi miniszter. – Bármelyik orvos, aki akár csak egy koronát is elvesz, elveszti működési engedélyét – tette hozzá.
(Új Magyar Szó)
Jobb életre számít az ukránok többsége
Egy felmérés szerint az ukrán állampolgárok 45 százaléka úgy gondolja, hogy az ukrajnai parlamenti választások után javul az országban az emberek helyzete, 9 százalékuk azonban még rosszabbra számít, míg 32 százalék nem vár semmilyen változást. 14 százalék egyáltalán nem tudott véleményt nyilvánítani e kérdésben. A felmérésben résztvevők 47 százaléka stabil koalícióra számít, amely hatékonyan tud majd dolgozni, ugyanakkor 27 százalék nem hisz egy ilyen koalíció létrehozásában, 26 százalék pedig nem tudott válaszolni a kérdésre.
(Podrobnosztyi/Kárpátinfo.org)
origo.hu
Brutális kutyatámadás történt Magyarországon
