Madárinfluenza: újabb három fertőzés

Újabb három hattyú tetemében mutatták ki a szakemberek a madárinfluenza vírusát, ezzel 28-ra nőtt a madárvész miatt elhullott szárnyasok száma. A hazai állatkertek csaknem teljes szárnyasállományát beoltják. Batiz András szerint nincs hivatalos megállapodás a magyar és az orosz állam között arról, hogy magyar segítséggel madárinfluenza elleni vakcina-előállító gyár épülne Cseljabinszk területén.

MNO-összefoglaló
2006. 03. 03. 16:55
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Újabb három hattyú tetemében mutatták ki a szakemberek a madárinfluenza vírusát – tájékoztatott közleményében a kormányszóvivő. Batiz András ismertette: mind a három minta a nagybaracskai térségből származik, ahol ezzel együtt összesen 23 elhullott madár tetemében mutatták ki a madárvész kórokozóját február 15-e óta, míg az egész országban eddig 28 szárnyas hullott el madárvész miatt. A kormányszóvivő kiemelte: 21 állat esetében még hiányzik az Európai Unió Weybridge-i referencialaboratóriuma hivatalos megerősítése arról, hogy a H5N1-es vírus felelős a madarak elhullásáért.

A ma azonosított minták miatt újabb intézkedésekre nincsen szükség, a korábbi elhullások miatt a nagybaracskai védő- és megfigyelési körzetet tegnap reggel kibővítették, így a védőzónába beleesik Dávod és Bátmonostor is, míg a megfigyelési zóna kiterjed Baja déli részére – írja közleményében Batiz András.

A madárinfluenza vírusának magyarországi megjelenése óta összesen 1287 madártetem érkezett az Állategészségügyi Intézetbe, ahol eddig 225 elhullott szárnyas vizsgálatát fejezték be – tájékoztatott a kormányszóvivő.

Oltást kap a magyar állatkerti szárnyasállomány

A hazai állatkertek csaknem teljes szárnyasállományát beoltják madárinfluenza ellen – közölte a Fővárosi Állatkert állatorvosa. Molnár Viktor a Klubrádióban elmondta, összesen 3500-4000 egyedet vakcináznak, a fővárosban 850-et. Az állatorvos ugyanakkor hangsúlyozta, nagyon komoly veszély még nem fenyegeti az állatkerti állományt, de szeretnék megelőzni a bajt, különös tekintettel arra, hogy rendkívül értékes fajok vannak a parkokban. Az állatkerti szárnyasok oltását az Európai Unió döntésének alapján a jövő héten kezdik.

Tömegesen érkeznek a madarak a Balatonhoz

Ezekben a hetekben érkezik több ezer vízimadár a Kis-Balatonhoz. A költési időszakban Közép-Európa egyik legnagyobb madárkolóniája fészkel a nádasokban. A költöző madarak a Duna deltából, a Földközi-tengerről, Afrikából, de bármilyen területről érkezhetnek, olyanokról is ahol már felütötte fejét a madárinfluenza. A természetvédelmi őrök eddig is megfigyelték a madarakat, most annyiban más a feladatuk, hogy az állategészségügyi állomást is értesítik, ha elhullott madarat találnak.

A vakcina ügyében még nincs megállapodás

Nincs hivatalos megállapodás a magyar és az orosz állam között arról, hogy magyar segítséggel madárinfluenza elleni vakcina-előállító gyár épülne Cseljabinszk területén – cáfolta az egyik internetes portálon megjelent hírt a Világgazdaságnak Batiz András kormányszóvivő, aki szerint az írás vélhetően félreértésen alapult. Arról van szó ugyanis, hogy a kormány az orosz delegáció magyarországi látogatása előtt – csakúgy, mint más államoknak – Oroszországnak is felajánlotta az együttműködést a vakcina-előállításban.

Az orosz küldöttséggel hazánkban járt Jurij Klepov, az oroszországi terület gazdasági fejlesztési minisztere Rácz Jenő egészségügyi miniszterrel együtt meglátogatta az Omninvest Oltóanyag-termelő és Kutatásfejlesztő Kereskedelmi Kft.-t, és kijelentette: átgondolják az ajánlatot.

A Világgazdaság kérdésére Batiz azt mondta: a magyar államnak érdeke a világon egyedülállóként kifejlesztett termék értékesítése, hiszen az az Omninvest cég és az Országos Epidemiológiai Központ közös terméke. Így akár know-how formában, akár ampullaként értékesítik a vakcinát, abból jövedelme származik az államnak is, amelyet az egészségügybe forgatnak vissza. A részesedés arányairól külön megállapodásban egyeznek meg.

A sertéspiac nyer a madárinfluenzával

A sertéságazat lehet a nyertese annak, hogy a baromfifogyasztás várhatóan csökken a madárinfluenza miatt. Az elemzők szerint akár 8-10 százalékkal is nőhet az idén a hazai sertésállomány a várhatóan jól alakuló közgazdasági és piaci feltételek miatt. A hazai húsipari cégek ugyanakkor még nem érzik a forgalomnövekedést, bár a baromfitermékek iránti belföldi kereslet 15-20 százalékkal csökkent a H5N1-es vírus megjelenése óta.

A világ állat-egészségügyi helyzete alapvetően kedvezett a sertéstartásnak az elmúlt években – mondta Zádori László, a Vágóállat és Hús Terméktanács (VHT) titkára. Az ágazat nyert a szarvasmarhák szivacsos agysorvadása (BSE) miatti korábbi európai pánikon, és minden bizonnyal a madárinfluenzának is „haszonélvezője” lesz. A sertéskereslet ugyanakkor nem csak az állat-egészségügyi problémák miatt, a szarvasmarha- és a baromfitermékek rovására élénkül. A világ hússzükséglete önmagában is bővül, és ezt alapvetően az orosz és a kínai gazdasági növekedés generálja.

Akik eddig nem hagyták abba a gazdálkodást, az idén is megmaradnak a sertéstermelés mellett, de a telepeiket kiürítők zöme várhatóan nem kezdi újra – valószínűsítette Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára. Ezért nem osztja az állománybővülésről szóló prognózisokat, inkább a mai létszám stabilizálódására számít.

A H5N1 vírus először jelent meg egy nagyvárosban

Három német tartomány határán, Baden-Württemberg, Hessen és Rajna-vidék-Pfalz környékén is megjelent a madárinfluenza. A H5N1-vírust egy mannheimi döglött kacsában mutatták ki – ez az első eset, hogy egy nagyvárosban is kimutatták a madárkórt.

Újabb madárinfluenza-eseteket jelentettek Franciaországból és Romániából is, Irakban pedig ismét olyan haláleset történt, amelyet feltehetően a madárinfluenza okozott. Ausztriában a kórtól való félelmükben egyre többen adják le házi kedvencként tartott madarukat, macskájukat az állatmenhelyeken.

Szerbiában most először mutatták ki hivatalosan, hogy a madárinfluenza vírusa okozta egy hattyú pusztulását, amelyet a szerb–magyar határ közelében, Monostorszegen találtak korábban. A H5-ös vírus jelenlétét az Újvidéken és Kraljevóban elvégzett vizsgálatok egyaránt megerősítették.

A szerb kormány meghozza a törvényben előírt óvintézkedéseket a betegség terjedésének megakadályozására, még azelőtt, hogy az angliai laboratóriumi eredmények visszaérkeznének – közölte a belgrádi mezőgazdasági minisztérium.

Azerbajdzsánban is megjelent a H5N1-vírus

Azerbajdzsánban is megjelent a madárinfluenza ezen a héten. Egy baromfitelepen mutatták ki a halálos H5N1-vírus jelenlétét – tudatta ma az Objektív Hírügynökséggel az RSOE. A vírust először mutatták ki a volt szovjet tagköztársaság területén háziszárnyasban. Megkezdődött a továbbterjedés megakadályozása is. Az országból nem jelentettek emberi megbetegedést.

(klubradio.hu. Objektív hírügynökség, Magyar Rádió, hirtv.hu, Világgazdaság)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.