Magyar széthúzás a székely nagygyűlés kapcsán
A március 15-i székely nagygyűlés körül felhevített román–magyar indulatok az erdélyi magyar politika tömörülések közti áskálódásoknak is lendületet adtak. Ezt tükrözi a Szabadság Kolozsvári Napilap egyik csütörtöki cikke is, amely arról tudósít, hogy a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) vezetői szerdán feljelentést tettek a rendőrségen, miután néhány Kovászna megyei városban őket gyalázó plakátok jelentek meg. A plakátokon többek között az RMDSZ által március 15-i, kézdivásárhelyi rendezvényére invitálnak az SZNT székelyudvarhelyi nagygyűlése helyett. Egyes plakátokon az SZNT vezetői és Székelyudvarhely polgármestere elleni vádaskodások is olvashatók.
Tamás Sándor, a kézdivásárhelyi RMDSZ elnöke szintén a rendőrséghez fordul az ügy kapcsán, szerinte „diverziókeltésről” van szó. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke sajnálatosnak nevezte, hogy az udvarhelyi rendezvényt az RMDSZ is elítéli. Az EMNT-elnök szerint egy nagygyűlés teljes mértékben beilleszkedik a demokratikus politikai eszköztárba.
(Szabadság Kolozsvári Közéleti Napilap)
Mik a Szerb Radikális Párt hatalomra jutásának előnyei?
A délvidéki Magyar Szó a Szerb Radikális Párt előretöréséről ír. A legfrissebb közvélemény-kutatási adatok szerint a radikálisok támogatottsága oly mértékben megnőtt, hogy egy holnapi általános választás után akár önállóan is kormányt alakíthatnának. A szerb radikálisok népszerűségét abban látja a lap, hogy 2000 óta ellenzéki szinten politizálnak, ami a jelenlegi parlamenti pártok közül csak róluk mondható el. A szerző szerint egyes tekintélyes politikai elemzők úgy látják: a népszerűség letörésének egyetlen eszköze az lehetne, ha végre hatalomhoz jutnának, és híveik látnák, hogy csodákra ők sem képesek. A cikk nem látja lehetetlennek, hogy szerb radikálisok hatalomra kerülésével nem az elszigetelődés, hanem a kooperáció újabb távlatai nyílnának meg mind Európával, mind a szerb múlt kísértésében élőkkel.
(Magyar Szó)

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség