Megsarcolt művészek

A színházak valószínűleg nem kapnak több pénzt az önkormányzatoktól azt követően sem, hogy az év közepén lejár a színlelt vállalkozói szerződések megszüntetésére előírt moratórium, s a vállalkozási, megbízási szerződéseket munkaviszonnyá kell átalakítani. A Magyar Színházi Társaság ügyvivője, a Madách Színház gazdasági igazgatója lapunknak azt mondta: a meglévő összegekből kell kigazdálkodniuk a jogszerű foglalkoztatás többletterheit.

Június 30-tól a színművészek többségét is munkaviszonyban kell foglalkoztatniuk a teátrumoknak – mondta kérdésünkre Wettstein Tibor, a Magyar Színházi Társaság ügyvivője, a Madách Színház gazdasági igazgatója. A vállalkozási és a megbízási szerződések ugyanis az új szabályok szerint feltehetőleg színlelt szerződésnek minősülnének. Az álláshelyek számát ugyanakkor jelenleg a színházakat fenntartó önkormányzatok szabják meg. Az igazgató úgy véli, a helyhatóságoknak nem lesz más választásuk, mint engedélyezni az új színészi státusok létrehozását. Pénzt ugyanakkor várhatóan nem adnak ehhez, hiszen a költségvetési törvény az idén 4,6 százalékkal csökkentette az önkormányzatoknak ilyen célra juttatott összeget. A helyhatóságok – a lehetőségek szűkülése miatt – jó esetben a múlt évi támogatást adják meg a színházaknak, rosszabb esetben, például a fővárosban, saját ráfordításaikat is csökkentik. A társulatok ilyen feltételek között gazdálkodhatnak.

Miként számol az új foglalkoztatási viszonyok közt a színház és a művész? Kiindulópont a művész eddigi bruttó vállalkozói jövedelme áfa nélkül. A Madách gazdasági igazgatója szerint először is a minimálbért és költségeit kell megvizsgálni. Vagyis a 62 500 forintot, amely a munkáltatót terhelő 32 százalékos járulékösszeggel együtt 82 500-at tesz ki, s amelyet eddig is és ezután meg kell fizetni. Ebből minden foglalkoztatási formában, tehát az újonnan bevezetett ekhónál is körülbelül 50 ezer marad a művész zsebében. A gond az efölötti jövedelemhányadnál van. Az ekhóból a munkavállaló művész 15 százalékot fizet meg, további 20 százalékot a munkáltatónak kellene viselnie. Mivel azonban a színházaknak a megszorítások miatt nincs olyan forrásuk, amelyből a többletterheket fedezni tudnák, a művészek az összes adót és járulékot a saját bevételükből fizetik.

Ez azt jelenti, hogy az általános szabály szerint adózó munkabér minden 100 forintjából 39 forint marad a művésznél, az ekho kereteiben pedig 100-ból 71 forintot vihet haza. Sajnos utóbbi forma is 30 százalékos jövedelemcsökkenést jelent a korábbi vállalkozói formához képest.

A munkajogi szabályok szigorítása nemcsak a művészeket érinti, hanem a műszaki dolgozókat is, akiket a múlt években kiléptettek a munkaviszonyból. Az ő gondjaikat az ekho sem enyhíti, mert nem vehetik igénybe ezt a kedvezményt.