Az eredeti kiírás szerint az érdeklődőknek február végén, március elején kellett volna beadniuk az egyes kiírásokra ajánlataikat. Az újabb pályázati felhívás szerint azonban a határidők április elejére, illetve közepére módosultak. A Közbeszerzési Értesítőben szereplő indoklás szerint a határidőt azért kellett meghosszabbítani, mert a hat közbeszerzési eljárás közül az egyiket – az internetalapú távközlési szolgáltatás nyújtására vonatkozót – új feltételekkel írják ki ismét. Mivel a közhálóeljárások egymásra épülnek, a többi pályázatra vonatkozó határidőket is módosítani kellett. A változások miatt az ajánlattételi felhívásokat legkorábban április végén kaphatják kézhez a kiválasztott jelentkezők.
A magánszféra fokozottabb bevonását a Közháló program működtetésébe a hozzá kapcsolódó költségek csökkentésével indokolták az IHM-nél, illetve azzal, hogy az ilyen projekteknek a jövőben közműszolgáltatásként kell működniük. Az IHM 2003. augusztus végén indította el a Közháló programot, amellyel az egész országot behálózó informatikai infrastruktúra kiépítését célozták. A kezdeményezés magában foglalta a hálózatfejlesztést, valamint a gyorsabb és jobb minőségű adattovábbítást nyújtó szélessávú hozzáférési pontok számának növelését is. A Közháló a közcélú intézmények, közösségi hozzáférési helyek elektronikus kommunikációs infrastruktúráját hivatott biztosítani. A Közháló alhálójaként működő Sulinet keretében 2002 és 2005 között 2530 település 5100 alap- és középfokú oktatási intézményébe juttatták el az internetet.
A Fidesz az eladás leállítását követeli
A Fidesz februárban felszólította a kormányt, hogy azonnal állítsa le a Sulinet Közháló eladására kiírt közbeszerzési eljárást, a miniszterelnök pedig vizsgálja ki, miért került eddig a piaci ár tizenhétszeresébe a hálózat üzemeltetése. Pokorni Zoltán szerint az informatikai miniszter olyan szerződést akar kötni a működtetésre, amely nyolcmilliárd forint luxusprofitot hoz valakinek. Pokorni emlékeztetett: a közháló első végpontját 2004. február 10-én kötötték be, és csupán az idei tanév második fél évében érnek az iskolai bekötések végére, tehát maximum 24 hónapig üzemeltették a végpontokat 21 milliárd forintért, azaz egyetlen végpont működtetése havonta 120 ezer forintba került. A politikus szerint ma egy magánszemély havi 6990 forintért kaphat ADSL-csomagot, a cégek pedig kilencezer forintért juthatnak a világhálóhoz, cserébe korlátlan számú számítógépet köthetnek egyetlen végpontra. A 140 000 forintos havidíj tehát magánszemélyek esetén a piaci ár tizenhétszerese, a cégeknél pedig tizenháromszorosa.
Pokorni rámutatott: a következő három évre előrevetített 10,5 milliárd forintos üzemeltetési költség még mindig méregdrága, hiszen piaci áron számolva 2,4 milliárd forintból is megvalósítható lenne.
Az IHM bitorolja a Közháló nevet
A Közháló, mint jogi védelmet élvező védjegy, a Teleház Kht. tulajdona. A 2005 szeptemberében született jogerős bírói döntés óta az IHM bitorolja az elnevezést, valamint azt a programot, amit a Teleház Szövetség 2001 november 30-án kelt deklarációja rögzít – jelentette ki egy nyílt internetes fórumon Fejes István, a szervezet elnöke. Azt a miniszter is elismerte, hogy a bíróság másodfokon – vagyis jogerősen – a Magyar Teleház Szövetség (MTSZ) javára ítélt a Közháló védjegy használatának tekintetében, ugyanakkor „jogi butaságnak” nevezte a döntést. A Teleház Szövetség elnöke kilátásba helyezte: amennyiben valóban eladják a Közhálót, „abban a pillanatban az MTSZ-nek nincs más választása, mint akár bírósági úton is érvényesíteni meglévő jogát”.
(Magyar Nemzet, mno.hu, vg.hu)
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
