Elkerülhetetlenek a gazdasági és szociális reformok ahhoz, hogy Európa versenyképes maradjon – fogalmazott az Európai Unió soron következő, tavaszi csúcstalálkozója előtt két nappal José Manuel Barroso. Az Európai Bizottság elnöke úgy fogalmazott, egyetlen tagállam, még a legnagyobb sem képes arra, hogy egymaga boldoguljon. Kijelentette: a gazdasági nacionalizmus soha nem volt jó megoldás és most sem az. Barroso a szolgáltatások liberalizálását sürgette, energiaügyben ugyanakkor a nacionalista és protekcionista politizálástól óvta a tagállamok vezetőit keddi nyilatkozatában.
A 25 tagállam csütörtök este Brüsszelben kezdődő tanácskozásának egyik témája a konkrét javaslatok mellett egy közös európai uniós energia-forrás tartalék létrehozása, a csúcsértekezleten ezen kívül áttekintik a lisszaboni stratégiát, valamint a végrehajtással kapcsolatos tagállami feladatokat. A tanácskozás – melyen Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is részt vesz – eredendően a gazdasági növekedés, a versenyképesség és a foglalkoztatás további lehetőségeinek felmérésére hivatott.
Az osztrák elnökség ambiciózus programmal készül a csütörtök-pénteki EU-csúcsra: szeretnék elfogadtatni, hogy 2010-ig évi 2 millió munkahely létrehozására és 2015-ig a megújuló energiák részarányának 15 százalékra növelésére vállaljanak kötelezettséget a tagállamok vezetői. Amint az az osztrák Der Standard birtokába került zárónyilatkozat-tervezetből kiderül: az osztrák elnökség azt szeretné elérni, hogy a megreformált lisszaboni stratégia munkahelyteremtést célzó programját konkrét számokba foglalják az uniós állam- és kormányfők tavaszi csúcsértekezletén.
Az elnökség 2010-ig évente legalább 2 millió munkahely teremtésére vár kötelezettségvállalást a huszonötöktől. Kiemelt szerep és figyelem jut a kis- és közepes vállalkozásoknak: 2007 végéig valamennyi tagállamban meg kell valósítani az egyablakos ügyintézési rendszert, és egy vállalkozás bejegyeztetése legfeljebb egy hetet vehet igénybe. A tanácskozáson várhatóan zöld jelzést kap az Európai Technológiai Intézet létesítése, melynek Magyarország szeretne otthont adni. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök előzőleg zárt parlamenti tanácskozáson adott tájékoztatást kedden a felülvizsgált lisszaboni stratégia kapcsán kialakított magyar álláspontról; a miniszterelnök szerint az Európai Tanács soron következő ülése nyugodtnak ígérkezik.
A lisszaboni stratégia számos gazdasági célkitűzést fektetett le, s ezek még a fejlett nyugati uniós tagállamok számára is óriási kihívást jelentenek. Hazánk jelenlegi gazdasági helyzete aligha teszi lehetővé a dokumentumban meghatározott célok végrehajtását. Térségünk többi országához képest jó, a régi EU-tagállamokhoz képest viszont elég gyenge eredményt ért el Magyarország a lisszaboni célkitűzések megvalósítása terén. A londoni székhelyű Európai Reform Központ a napokban tette közzé összeállítását arról, hogy az unió tagországai és a csatlakozásra készülő Románia, illetve Bulgária milyen előrelépést tettek a reformok terén. Magyarország 27 ország közül a 15. helyen áll. Lassan, de biztosan halad Európa a lisszaboni stratégia vonalán a jó irányba – írta a bécsi Kurier a neves londoni Európai Reform Központ legfrissebb tanulmányára hivatkozva. Az összeállítás annak alapján készült, hogy az Európai Unió vezetői a múlt héten csütörtökön és pénteken áttekintették a 2000. évi lisszaboni csúcstalálkozón rögzített célok teljesítését.
A lisszaboni stratégia 2000-ben azért készült, hogy az EU a világ legversenyképesebb térségévé váljon. A lisszaboni célok három területre koncentrálnak: a versenyképesség további erősítésére, az évenkénti legalább háromszázalékos gazdasági fejlődésre, illetve arra, hogy a közösségben 2010-ig legalább hatmillió új munkahely létesüljön.
(AP, BBC, GR-Privátbankár, tőzsdefórum, MN)
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
