Nem maradnak el a tiszás provokátorok gyöngyösi rendbontásának jogi következményei. Ahogy arról lapunk is beszámolt, Lázár János gyöngyösi fórumán egy hangoskodó csoport tudatos akcióval próbálta ellehetetleníteni a rendezvényt. Valami már azonban a kezdetektől bűzlött a provokáció körül: a bekiabálások és az erőszakos fellépés nem spontán tiltakozásra, hanem előre megtervezett akcióra utaltak.

Garázdaság miatt feljelentés született a randalírozókkal szemben. De milyen jogi következményekkel számolhatnak a résztvevők? Ifjabb Lomnici Zoltánt, a Századvég Intézet alkotmányjogászát kerestük meg az ügyben, aki a Büntető Törvénykönyv 339. §-át idézve rámutatott: ha valaki erőszakosan, kihívóan, közösségellenesen viselkedik, és ezzel másokat megijeszt vagy megbotránkoztat, akkor alapesetben akár két év börtönbüntetést is kaphat.
Azonban mivel ezt a provokációt többen, együttesen követték el nyilvános rendezvényen, az eset súlyosabbnak számít: három évet is kiszabhatnak rájuk.
Akit már elítéltek bűncselekményért, nagyon megütheti a bokáját
Ráadásul a rendbontók egy része nem ússza meg ennyivel. Emlékezetes ugyanis, hogy az eset után kiderült: többüket korábban súlyos bűncselekményekkel hoztak összefüggésbe.
Akadtak olyanok, akiket emberkereskedelemmel, zsarolással, sikkasztással, testi sértéssel, zaklatással, illetve szexuális erőszakkal gyanúsítottak vagy vádoltak meg korábban.
Ifjabb Lomnici Zoltán ennek kapcsán emlékeztetett: a Büntető Törvénykönyv szerint visszaesőnek minősül az, aki szándékos bűncselekmény elkövetése miatt korábban már végrehajtandó szabadságvesztést kapott, és az újabb bűncselekményt három éven belül követi el a büntetés letöltését vagy végrehajthatóságának megszűnését követően. A jogszabály több visszaesői kategóriát különböztet meg:
- Különös visszaesőnek számít az elkövető, ha mindkét alkalommal azonos vagy hasonló jellegű bűncselekményt követ el.
- Többszörös visszaeső az, akit már visszaesőként is végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, és ezt követően ismét, három éven belül követ el újabb, szabadságvesztéssel fenyegetett szándékos bűncselekményt.
- A legsúlyosabb elbírálás alá az úgynevezett erőszakos többszörös visszaesők kerülnek, akik mindhárom alkalommal személy elleni erőszakos bűncselekményt valósítanak meg. Az alkotmányjogász emlékeztetett, velük szemben a törvény különösen szigorú jogkövetkezményeket ír elő.
- Az erőszakos többszörös visszaesőkkel szemben
a kiszabható büntetés felső határa akár a törvényi maximum kétszeresére is emelkedhet, és bizonyos esetekben a büntetés enyhítésének lehetősége is kizárt.
Hozzátette, ez viszont a „hagyományos” visszaesőkre nem vonatkozik, kizárólag csak erre az elkövetői körre.






















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!