Székelyellenes nagygyűlés Gyulafehérváron

Székely-ellentüntetést szervez Gyulafehérvárra a román Konzervatív és a Nagy Románia Párt azzal a céllal, hogy figyelmeztesse az „RMDSZ-beli bandát". Kérdéses, lesz e kárpótlás a titói vérengzések magyar áldozatainak ügyében - cikkezik az újvidéki Magyar Szó. Ukrajnában a bányászok sztrájkba lépnek a választások után – közölte Viktor Janukovics a Kárpátinfo beszámolója szerint.

Székely-ellentüntetést szervez a „Konzervatív és a Nagy-Románia Párt„

A március 15-i székelyudvarhelyi nagygyűlésre válaszul a román Konzervatív Párt (KP) március 19-én Gyulafehérvárott ellentüntetést szervez. A NRP főtitkára közben azt kezdeményezi: tiltsák be az etnikai alapú autonómiákat „reklámozó” rendezvényeket. Petru Calian kolozsvári képviselő, a Konzervatív Párt nevében úgy vélekedett, hogy azt az „RMDSZ-beli bandát, aki ilyenképpen zavarja az embereket, teljesen el kell hallgattatni, mivel megengedhetetlen állapotot idéztek elő. Nem fogadjuk el, hogy egy RMDSZ-vezető kioktasson bennünket és követelje, hogy a románok tanuljanak meg magyarul, mivel Romániában a román a hivatalos nyelv” – folytatta Calian. A gyulafehérvári tüntetésnek az a célja, hogy figyelmeztesse az „RMDSZ-beli bandát„ – zárta beszédét a KP képviselője. Gheorghe Funar azt nyilatkozta: az NRP törvénytervezetet kezdeményez, amely betiltaná az olyan nyilvános rendezvényeket, amelyek célja az etnikai alapon biztosított területi autonómia eszméinek hirdetése.

(Szabadság Kolozsvári Közéleti Napilap)

Lesz e kárpótlás a titói vérengzés magyar áldozatai ügyében?

Március 27-én a szerb parlament elé kerül az a törvénytervezet, amely a második világháború utáni megtorlások áldozatainak rehabilitálásáról szól. A háború után több tízezer embert végeztek ki – köztük 50 ezer magyart –, sok családot tettek jogfosztottá, nyomorítottak meg anyagilag és erkölcsileg. A szerb kormány a múlt év novemberében fogadta el a törvénytervezetet amely azonban a vajdasági magyar pártok szerint rendkívül hiányos, s a vajdasági magyar politikusok véleménye nem kapott benne helyet. Bozóki Antal újvidéki jogász szemére veti a szétaprózódott vajdasági magyar pártoknak, hogy nem voltak túl aktívak a véleményalkotásnál s nemtetszésüket utólagosan a magyar külügyminisztérium irányába el juttatták ugyan, de Belgrád felé nem voltak elég határozottak. is Megtörténhet hogy a parlamenti vita csak partizánok és a csetnikek szimpatizánsai közt alakul ki, s a magyar meghurcolások ügye megint elsikkad.

Ispánovics István, a G17 Plusz köztársasági képviselője hangsúlyozta ugyan, hogy mindennemű hozzászólást és kifogást továbbítani fog a szerb parlamenthez, de megtörténhet hogy a parlamenti vita csak partizánok és a csetnikek szimpatizánsai közt alakul ki, s a titói vérengzés magyar áldozatainak ügye megint elsikkad. Tari István a VMDK alelnöke szerint „nagyon fontos, hogy kárpótolják a titói vérengzés áldozatait, hiszen szerintünk a '90-es évek balkáni vérengzése pontosan annak a következménye, hogy a szerbek még a '44-'45-ös eseményekkel sem néztek szembe, nem ismerték el a gaztetteket.”

Az MPSZ elnöke, Rácz Szabó László szerint a „szerb népnek szembe kell néznie múltjával, a magyarokról pedig le kell venni a kollektív bűnösség pecsétjét, amihez ez a törvény jó kiindulópontot biztosíthat”. A Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Kasza József úgy véli ez a törvény olyan, amely kimondja: „bocsánat, hogy kivégeztünk!”, elégtételt azonban nem ad – tájékoztat a délvidéki Magyar Szó.

(Magyar Szó)


A bányászok sztrájkba kezdenek az ukrán választások után


Minden ukrán bányászt bevonunk a sztrájkba a választások után – mondta Viktor Janukovics, a Régiók Pártjának vezetője egy sajtótájékoztatón. A szénbányászat rossz helyzetben van. A kormány az ukrán szénipar, és az energia ügy fejlesztési stratégiáiról beszél. De tulajdonképpen csak beszél róla – tette hozzá Janukovics, aki támogatja a sztrájkot.

(Kárpátinfo)

Ukrajna nem áll Oroszország útjába

Jurij Jehanurov ukrán államfő pénteken megígérte, hogy amennyiben Ukrajna Oroszország előtt nyer tagságot a Világkereskedelmi Szervezetbe (WTO), Kijev nem tesz semmit Moszkva ajánlatának blokkolására. „Bármilyen szükséges dokumentumok aláírnánk, Oroszország csatlakozásához” – mondta Jehanurov Donyeckben, Ukrajna keleti részére tett látogatásakor, ahol többségében oroszul beszélnek. Ez egy héttel a parlamenti választások előtt történt.

Ukrajna keleti részében, az Oroszország oldalán állókat (Viktor Janukovics, és a kommunisták) részesítik előnyben a szavazópolgárok. Ukrajna és Oroszország is reméli, hogy még ebben az évben csatlakozhatnak a WTO-hoz. A kapcsolat megromlott Ukrajna Nyugat felé vonzódó vezetője, Viktor Juscsenko mandátuma alatt. Mindkét félnek aggodalmai vannak afelől, hogy ha a másik ország csatlakozik először, az szabotálni próbálhatja a másik ország tagsági ajánlatát.

(Kárpátinfo)