Sztankóczy András: A globalizációellenesség az nem olyan, mint a vegetarianizmus, vagyis hogy az ember egyszerűen egy másik menüt kér. Itt nincs másik választék, országos szinten biztosan nincs, európai szinten is legfeljebb akkor, ha kínai melltartókat kell a tengerbe önteni. A hagyományos munkahelyi biztonság ma már csak abban az értelemben értelmezhető, hogy aki túlságosan vágyik rá, annak biztosan nem lesz munkája. A kormányzati eszközök pedig – az atomütőerőtől lefelé – mit sem érnek, amit persze nehéz megértetni egy olyan országban, amely a bürokrácia szót adta a világnak. Világos, az egyetlen megoldás a szabályozás lazítása, hogy a munkavállaló azt érezze, elveszítheti ugyan a munkáját, de talál majd másikat.
Németországban majdnem egy évtizedbe telt, amíg sikerült legalább megértetni a közvélemény jelentős részével, hogy elkerülhetetlenek a reformok, ám ennek ellenére még mindig félnek tőlük és utálják őket, amint a legutóbbi választáson is kiderült. Franciaország hosszú út előtt áll. És attól nem lesz könnyebb végigmenni rajta, hogy felszedik a kockaköveket.
(Magyar Hírlap, 2006. március 29.)
origo.hu
Az SZFE lázadásának öröksége és a „kegyetlen színház” hatása
