A nyugat-dunántúli régió települései már korábban szembesülhettek az uniós elvárásokkal, mivel a régió 1996-tól részt vett egy határokon átívelő PHARE-keretprogramban. Egy részük már ekkor ráébredt a tervezés fontosságára, a többiek azonban csak az uniós csatlakozás közeledtével vagy azóta sem jutottak el eddig. Győrfi Gábor, a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség igazgatója szerint hazánkban a települések 70 százaléka „alibi stratégát követ„, terveikben nincs legitim tartalom, és nem az adottságok figyelembevételével kialakított jövőkép mentén tevékenykednek.
A dél-alföldi régió fejlesztési koncepciójához szerették volna csatolni a kistérségek stratégiai terveit is, ám háromnegyedük használhatatlan anyagot adott le, nem gazdaságfejlesztés-orientált stratégiát, hanem kívánságlistát gyártottak – mondta Szegedi Tamás, a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség igazgatója. A régióra és a kistérségre pénzforrási szintként gondolnak az önkormányzatok, de közös tervezésről szó sincs. Horváth Gyula, az MTA Regionális Kutatások Központjának főigazgatója szerint a regionális központnak kinevezett nagyvárosaink sem tekintenek megfelelő módon régióikra, a stratégiák még az agglomeráció érdekeit sem veszik figyelembe.
A szakemberek szerint fontos lenne, hogy a nagyobb mennyiségű fejlesztési forrást felhasználó városok építészek, közgazdászok és szociológusok közreműködésével legalább 8–10 fős stratégiai osztályt működtessenek és jelentős változásra lenne szükség a területi statisztikai információs rendszerben is.
(Forrás: Napi Gazdaság)
origo.hu
Brutális karambol, lezárták a főutat
