Tóth Gy. László: Nemrégiben Sinkovics Gyula, az ’56-os Szövetség elnöke – az 1956-os szellemiség ápolásáért – Pro Fidelia érdemrenddel tüntette ki a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) ügyvezető igazgatóját, Zoltai Gusztávot, aki az ötvenes évek végén lépett be a Munkásőrségbe. És az MSZMP-be. A hithű, becsületes kommunisták akkoriban imperialista hatalomként tekintettek Izraelre, és elvtársi közösséget vállaltak a felszabadító mozgalmakkal. Az egykori munkásőrnek ma sincsenek erkölcsi gátlásai. Zoltai „nem érez semmiféle összeférhetetlenséget munkásőr és párttag múltja és a kitüntetés között.”
Az ’56-os Szövetségről tudni kell, hogy a valódi ötvenhatosok – köztük Wittner Mária – már korábban elhagyták a szervezetet, mert egykori üldözőik egy része is feltűnt a tagság soraiban. Zoltai Gusztáv elvtársnak 1990 előtt lényegében az volt a legnagyobb problémája, hogy „miért nincs három élete? Mert egyiket a pártnak adja, másikat a párja kapja, a harmadikkal, sej, egy a fegyvere.” Ezt énekelték az uniformist öltött karrieristák. Hát igen! Azok voltak a szép idők! A munkásőr-egyenruhát díszítő vörös csillagon meg-megcsillant a napsugár, a vörös zászlókat meg gyengéden simogatta a szél… Zoltai Gusztáv örök.
(Magyar Nemzet, 2006. március 21.)

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség