Az elmúlt két év adatait vizsgálva stagnál a külföldiek magyarországi ingatlanvásárlásainak száma, néhány változás azonban megfigyelhető a vevők állampolgársága, illetve a területek szerinti megoszlásban. Az írek és az angolok után, a spanyolok és az ukránok is megjelentek a budapesti ingatlanpiacon – tájékoztatta a Világgazdaságot Gergyeni Zoltán, a Belügyminisztérium tanácsosa. Jelentős átrétegződés tapasztalható a magyarországi ingatlant vásárló külföldiek állampolgárságát illetően. Míg 2003-ban a németek aránya megközelítette a 40 százalékot, tavaly a külföldi vevőknek már csak 25 százaléka volt német állampolgár. Gergyeni szerint ez összefügg az írek és a hollandok részarányának növekedésével: míg 3-4 évvel ezelőtt az írek gyakorlatilag nem voltak jelen a hazai ingatlanpiacon, addig mára az arányuk 13 százalékára nőtt.
A másik jelentős változás a vidék háttérbe szorulása és a főváros iránti érdeklődés felerősödése. Ez a jelenség összefügg azzal, hogy az írek kizárólag a fővárosban vásárolnak lakásokat. Tavaly az összes, Magyarországon ingatlant szerzett külföldi állampolgár 31 százaléka Budapesten jelent meg, szemben a főváros két évvel ezelőtti 16 százalékos súlyával. A korábbi években a három nyugati megye (Somogy, Zala és Győr-Moson-Sopron) túlsúlya volt jellemző. Egyébként a német és osztrák nyugdíjasokat továbbra is ez a három megye vonzza leginkább.
Az írek és a britek vélhetően jelentős áremelkedésre számítanak a budapesti ingatlanpiacon a következő tíz évben. Míg Dublinban ma négyzetméterenként 15-20 ezer euróba kerül egy belvárosi lakás, Budapesten ugyanez csupán a töredéke, azaz a város legdrágább részein sem több, mint 5 ezer euró. Négyzetméterenként 1500-2000 euróért azonban már nagyon jó minőségű, új építésű, panorámás lakást lehet venni Budapesten. Az írek számára fontos, hogy a vásárolt ingatlan bérbe adható legyen. A bérbeadásból általában a felvett hitel kamatát tudják fedezni. A külföldiek közül sokan keresnek olyan budapesti iroda-, illetve üzletházat, amelyben jó nevű bérlők laknak, akiknek hosszú távú a bérleti szerződésük, így az új tulajdonosnak már nem kell bajlódnia a bérbeadással. Ebből azonban igen kevés van a piacon.
Érdekes jelenség, hogy a megszerzett ingatlanok egy része (közel tíz százaléka) már eleve külföldi tulajdonosé volt. Még mindig a lakások, családi házak vonzzák leginkább a külföldi vevőket, ezen ingatlanok a vásárlások több mint kétharmadát teszik ki.
Zala megyében még mindig a német és osztrák nyugdíjasok vásárolnak elsősorban – közölte a lap érdeklődésére Kovács Tibor, az Otthon Centrum zalaegerszegi franchise partner irodájának vezetője. A legtöbb házat, nyaralót továbbra is a Balaton környékén, valamint a nyugati határszélen keresik.
A külföldi nyugdíjasok elsősorban olyan településeket keresnek, ahol gyógyfürdő található. Egy közelmúltban készült felmérés szerint a megyében a legtöbb külföldi vevő Alsó-Ausztriából, Bajorországból, illetve a volt NDK déli részéről érkezett.
Forrás: Világgazdaság
origo.hu
Tényleg 50 fokos hőségre számíthatunk? – a szakértő válaszolt
