Július 31-ig kell elkészülnie a szükséges törvénymódosító javaslatoknak, így az új parlament minél előbb napirendre tűzheti azok tárgyalását. Az MFB stratégiájának és működésének módosítása az év végéig fejeződne be, így a 2007–2013 közötti támogatásoknál már ezt vennék figyelembe.
A tervek szerint a kormány jelentősen egyszerűsíteni kívánja a kisvállalkozók támogatását. Ebben az államigazgatás oldaláról az MFB-nek jutna központi szerep. Ennek előkészítéseként köt tulajdonosi együttműködési megállapodást a jövő hónap közepéig a Magyar Vállalkozásfejlesztési Kht., az IT Információs Társadalom Informatikai és Távközlési Szolgáltató Kht., a Promei Modernizációs és Euroatlanti Integrációs Projekt Iroda Kht., a Regionális Fejlesztési Holding Rt., a Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Rt., a Váti Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht. és a Hitelgarancia Rt. tulajdonosaival.
A terv szerint az MFB az új rendszerben 2007 és 2013 között 650-700 milliárd forintot juttatna 150-200 ezer kisvállalkozásnak. Ennek forrását elsősorban az uniós alapok jelentenék. A rendszer szerint az érdeklődőkkel való közvetlen kapcsolattartás döntően kereskedelmi bankokra, illetve egyéb helyi képviseletekre hárulna.
Kóka János a bank létrehozásának február eleji bejelentésekor azt mondta: a hiteleket, a tőkejuttatást, valamint a garanciavállalásokat a kereskedelmi bankokon keresztül érhetik el a vállalkozások, azaz a kereskedelmi bankok lesznek az MFB „ügynökei”. Az MFB jórészt fejlesztési hiteleket nyújtana a kereskedelmi bankokon keresztül, segítséget a pályázáshoz, illetve a hitelhez szükséges saját erőhöz és garanciákhoz is. Az összevonástól a kormány a pénzosztás egyszerűsítésén túl többmilliárdos megtakarítást is vár.
A vállalkozókat nem kérdezték
A vállalkozókat is megkérdezhették volna, mielőtt az ő érdekükben átszervezik a Magyar Fejlesztési Bankot. A szakmai szervezetek és érdekképviseletek véleményének kikérése azonban elmaradt – jelentette ki a Magyar Nemzetnek Kassai Róbert, az Ipartestületek Országos Szövetsége (Iposz) általános alelnöke. A gazdasági miniszter bejelentése után az Iposz körkérdést intézett a szakmai szervezetekhez, de egyik sem értesült a fejleményekről. Ezért nem is tudunk véleményt mondani a kezdeményezésről – mondta Kassai Róbert.
Régóta szorgalmazza a Kisiparosok Országos Szövetsége (Kisosz), hogy a vállalkozói hitelügyintézés kerüljön egy kézbe – mondta Antalffy Gábor ügyvezető elnök. Ugyanakkor nem biztos, hogy szerencsés az időzítés: a Nemzeti fejlesztési terv első ütemének éppen most van a csúcsidőszaka, ha az átalakítás késlelteti az amúgy is lassú kifizetéseket, akkor több kárt okoz, mint hasznot. Aggodalmat kelt a kisvállalkozások körében, hogy a kormány nagyobb szerepet szán a kereskedelmi bankoknak, mert tapasztalataik szerint kis összegű, néhány milliós ügyleteknél ezek a pénzintézetek nem szívesen mozdulnak.
A Fidesz értelmetlennek és meghökkentőnek tartja a miniszterelnöknek a Magyar Vállalkozások Bankja létrehozását célzó kezdeményezését. Kósa Lajos (Fidesz) hangsúlyozta: a bankalapítás sem a munkanélküliségen, sem a vállalkozók helyzetén nem segít.
(vg.hu, Magyar Nemzet)
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
