Várni kell az erdélyi sztrádára

Javult ugyan a Romániában befektető magyar cégek tőkeellátottsága, de még mindig főleg a közepes méretű vállalkozások invesztálnak a szomszédos országban. A komplex turisztikai beruházások kis- és nagybefektetők érdeklődését is felkelthetik.

A tavaly szeptemberi adatok szerint több mint 5400 magyar édekeltségben lévő vállalkozás működött Romániában, ezek jegyzett tőkéje 427 millió dollár volt, vagyis – az átlag alapján – alacsonyan tőkésített társaságokról van szó. A mostani adatok is arról árulkodnak, hogy elsősorban a közepes nagyságrendű cégek jelennek meg Romániában – mondta Márk Péter, a Corvinus Rt. igazgatója Marosvásárhelyen, a Napi Gazdaság és az erdélyi Krónika által szervezett Befektetési BooM III. konferencián. A Corvinus három program keretében támogatja a külföldi befektetéseket, ezek közül a Szülőföld program – Kárpátok régió tőkeprogramot ajánlotta a résztvevők figyelmébe Márk Péter. Ebben a támogatási összeg 10–100 millió forint lehet.

Szabó Sándor, a romániai SAPARD-ügynökség vezérigazgatója közölte: még rengeteg pénz áll rendelkezésükre, lehet tehát pályázni. Ugyanakkor jelezte, hogy bizonyos uniós forrásokat elveszítenek, mert 2002-ben lemaradással indult a SAPARD-kifizetés. A vezérigazgató elmondta, hogy a 2007-től kezdődő időszak első három évében 5 milliárd eurót kell szétosztaniuk vidékfejlesztésre. A falusi turizmus kiemelt helyen szerepel a román kormány vidékfejlesztési tervében. Molnár László, az EconoConsult Kft. ügyvezető igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy komplex turisztikai létesítményeket érdemes kialakítani, ugyanis ezek kelthetik fel a kis- és nagybefektetők érdeklődését a turisztikai beruházások iránt.

Bara Gyula, a közmunkaügyi és területfejlesztési miniszter tanácsadója valószínűsítette, hogy 2012-ig nem épül meg az erdélyi autópálya. A magyar kormány ígéretet tett arra, hogy erre az időpontra elkészül a sztráda magyar szakasza a határig, a román fél azonban nem tett ilyen ígéretet. Bara elmondta: megkezdődtek a különböző infrastrukturális beruházások, ám a SAPARD-alapból elköltött pénzek meghatározó része a déli országrészbe koncentrálódik. A tanácsos felhívta a figyelmet a határ menti régiók együttműködésének fontosságára, például arra, hogy a debreceni és a nagyváradi repülőtér ne egymással versengjen, hanem egészítsék ki egymás tevékenységét.

Hárshegyi Frigyes, az OTP Bank Románia vezérigazgatója elmondta, hogy méretük miatt is különösen fontos, hogy a kis- és középvállalkozások uniós forrásokhoz jussanak, de ha egy társaság erre nem tart igényt, a hitelintézet akkor is tudja támogatja banki forrásból. A vezérigazgtó kérdésre válaszolva közölte, hogy a beruházások teljes összegét nem hitelezik meg, általában 30 százalékos önrészre van szükség. A hiteltörlesztések futamideje változó, általában 5–10 évre tehető. Természetesen ebben szerepet játszik a beruházás megtérülési ideje is.