A Századvég Politikai Elemzések Központja elkészítette a választások első fordulójának tényadataira épülő mandátumszimulációkat. Két forgatókönyv jósol MSZP–SZDSZ-győzelmet, egyik az első fordulós támogatottsági viszonyok alapján becsli a képviselői helyek megoszlását, ami azt jelenti, hogy a második fordulóban induló jelöltek az április 9-i támogatottságot élvezik. Ez alapján a szimulációk szerint a legvalószínűbb a jelenlegi kormánykoalíció harminc mandátumnyi parlamenti többsége. Ez a forgatókönyv azt tesztelte, hogy az MDF mind a 42 egyéni választókerületben fenntartja harmadik helyről induló jelöltjét, de a párt szavazói Dávid Ibolyáék döntése ellenére is húszszázalékos arányban a Fidesz–KDNP jelöltjére szavaznak, miközben az MSZP és az SZDSZ választói kölcsönösen nyolcvan százalékban szavaznak egymás jelöltjére. Koalíciós sikerrel számol a második – szintén első fordulós erőpozíciókra épülő – forgatókönyv, amelyben az MDF és a Fidesz szavazói százszázalékosan átszavaznak egymás pártjára. A balliberális koalíció itt mérsékeltebb, húszmandátumos többségre támaszkodhatna.
A harmadik forgatókönyv egy esetleges erőeltolódás révén bekövetkező szituációt tesztel. Ennek eredményeként mérsékelt, kétmandátumos Fidesz–KDNP parlamenti többség jöhet létre, amelynek kialakulásához a Fidesznek a 110 eldöntetlen egyéni választókerületből 81-ben kell győzelmet szereznie, és ezzel egyedül is képessé válik a parlamenti többségre támaszkodó kormány megalakítására.
Jobboldali koalícióval számol a negyedik forgatókönyv, amelyben a Fidesz–KDNP az MDF-fel közösen alakíthatna kormányt, mivel ebben az esetben a kormányváltó erők 194 képviselői hellyel rendelkeznének, azaz kétfős mandátumtöbbséget érnének el. Ekkor a Fidesz–KDNP-szövetségnek hatvanhat egyéni választókörzetben kell a mandátumot megszereznie. A minimális, egymandátumos jobboldali többséghez tehát 65 egyéni képviselői helyet kell elnyernie a Fidesznek a második fordulóban.
origo.hu
Elbódították, majd a saját nevükre iratták az idős férfi lakását
