Jóváhagyta az unió a baromfitenyésztők kártérítését

Az uniós tagállamok mezőgazdasági minisztereinek mai ülésén jóváhagyták azt a döntést, melynek értelmében kártérítést kapnak a madárinfluenza okozta áresések miatt a baromfitenyésztők. A magyar kormány 100 százalékos finanszírozást szeretett volna elérni, az unió azonban 50 százalékos közösségi társfinanszírozást ajánlott fel.

MNO
2006. 04. 25. 14:01
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az uniós tagállamok mezőgazdasági minisztereinek mai ülésén jóváhagyták azt a javaslatot, amely kártalanítja a tenyésztőket a baromfitermékek – a baromfihús és tojás – iránti keresletcsökkenés miatt. A luxembourgi miniszteri találkozón született döntés után minden érintett tagországnak, így Magyarországnak is el kell készítenie azt a nemzeti akciótervet, amelynek egyes intézkedéseihez az 50 százalékos közösségi társfinanszírozást igénybe lehet venni.

Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter felszólalásában azt mondta, a piaci intézkedések esetében a 100 százalékos EU-támogatás indokolt. A magyar kormány azt szerette volna elérni, ha a teljes támogatási összeget Brüsszel állná, a magyar tárcavezető azonban a döntésre reagálva kifejtette, a kompromisszum kialakítása érdekében végső esetben Magyarország kész 100 százaléknál kevesebb EU-társfinanszírozást is elfogadni.

Az Európai Bizottság azt követően tett javaslatot a kártérítésre, hogy számos uniós tagállamban 70 százalékkal csökkent a baromfitermékek értékesítése a madárinfluenza miatt.

H5N1: Sem védő-, sem megfigyelőzóna nincs már Magyarországon

Mivel március 20-a óta nem találtak madárinfluenzával fertőzött madártetemet, így már egyetlen védő-, illetve megfigyelési zóna sincs érvényben Magyarországon – tájékoztatott a kormányszóvivő. A kormány ülésén elhangzott jelentés szerint az elmúlt 70 napban megtett lépésekkel sikerült megakadályozni, hogy a madárinfluenza H5N1-es vírusa háziszárnyasokra terjedjen át – írja közleményében Batiz András.

A H5N1-es vírus február 15-én jelent meg Magyarországon, azóta összesen 64 szárnyas elhullását okozta. Ezek közül egy-egy kormorán, szárcsa, tőkésréce és dankasirály, a többi bütykös hattyú volt. Az állat-egészségügyi intézetben több mint 3 ezer vizsgálatot végeztek, a korábbi napi 200 esethez képest most naponta alig 10 elhullott szárnyasból vett minta érkezik az intézetbe. Ez a vírus megjelenése előtti esetszámnak felel meg.

A madárvészben elpusztult szárnyasok miatt összesen kilenc védőzóna és ugyanennyi megfigyelési övezet felállításáról született döntés. Az előbbieket 21 nappal, míg az utóbbiakat 30 nappal az utolsó fertőzött madártetem megtalálása után lehetett feloldani. Utolsóként múlt héten pénteken a nagybaracskai térség köré vont megfigyelési zóna vesztette érvényét. Az eddigi utolsó, madárinfluenzában elhullott madarat – egy bütykös hattyút – is itt találták meg március 20-án.

A korlátozó intézkedések jelenleg a vírus hazai megjelenése előtti időszaknak felelnek meg: továbbra is fedett helyen kell itatni és etetni a háziszárnyasokat, a vadmadárvadászat pedig – éppúgy, mint a madárkiállítások rendezése – engedélyhez kötött.

Az elkövetkező időszakban a hazai madárállomány megfigyelésére koncentrálnak az állat-egészségügyi hatóságok; az év végéig 3500 vadmadarat és 29 500 háziszárnyast vizsgálnak meg, az Európai Unió előírásainak megfelelően.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.