Magyarország a legellenségesebb állam a romániai lakosság 17 százaléka számára, miközben a román állampolgárok 29 százaléka mindenképp ellenséges országnak ítéli meg Magyarországot, míg a válaszadók 72 százaléka az Egyesült Államokat jelölte meg baráti államként – derül ki a román CIVIS közvélemény-kutató intézet legfrissebb felméréséből.
Az Erdély Ma internetes erdélyi újság szerint a közvélemény-kutatás során többek között azt vizsgálták a szociológusok, hogy a romániai lakosság miként ítél meg egyes országokat. Az államokat négy kategóriába sorolták: ellenséges, legellenségesebb, barátságos, valamint legbarátságosabb.
Magyarország az ellenséges és legellenségesebb kategóriában is első helyen „végzett”.
Szintén ellenséges államként könyveli el a romániai lakosság Oroszországot (26 százalék), Irakot (25 százalék), illetve Ukrajnát (22 százalék). Hasonló a megítélés a legellenségesebb országok kategóriájában is, itt is Magyarországot követi Oroszország 13 százalékkal, majd Irak (9 százalék) és Ukrajna (4 százalék) következik.
Jóval egyöntetűbb azonban egyes országok megítélése, amikor a barátságra terelődik a szó: a barátságos államok kategóriában a válaszadók 72 százaléka az Egyesült Államokat jelölte meg. A második hely Franciaországé (66 százalék), majd Nagy-Britannia (45 százalék), Németország (44 százalék) és Törökország (35 százalék) következik.
Alacsonyabb számaránnyal ugyan, de hasonló rangsorolás követhető nyomon a legbarátságosabb országok kategóriájában is. A romániai lakosság 26 százaléka az Egyesült Államokat tartja a legbarátságosabbnak, 18 százaléka Franciaországot, 8 százalék pedig Moldovát.
A román állampolgárok 53 százaléka nem tart attól, hogy az elkövetkezõ öt évben valamely állam megtámadná Romániát. Eközben a megkérdezettek 41 százaléka valamilyen mértékben mégis tart egy esetleges támadástól.
(Erdély Ma)
Előrehozott választások várhatók Romániában?
Romániában akár előrehozott választások is lehetnek az után, hogy egyre elhúzódónak tűnik a Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata Párt között kialakult állóháború, amely a Szekuritáté Irattárát Tanulmányozó Bizottság (SZITOB) vizsgálódása körül alakult ki – írja a Szabadság Kolozsvári Közéleti Napilap.
A lap tájékoztatása szerint Markó Béla, az RMDSZ elnöke kijelentette, hogy koalíciós kollégái nem valószínű, hogy ki tudják tölteni a 2008-ig szóló mandátumi időt: „a szövetség kész támogatni az előrehozott választásokat” – mondta. Markó szerint elég egy párt kilépése a koalícióból ahhoz, hogy határidő előtti választásra kerüljön sor. Úgy véli, 2007 januárja előtt nem szabadna rendkívüli voksot tartani, ám ha a többiek ezt akarják, „az RMDSZ tartani fogja a lépést”. Hozzátette: az RMDSZ könnyebben elfogadna egy kisebbségi kormányt 2007-ben, mint előrehozott választásokat 2006-ban, ami az EU-csatlakozást veszélyeztetné.
A Szociáldemokrata Párt is kész kihasználni a lehetőséget. Mircea Geoana pártelnök leszögezte: egyetlen kormányon lévő párttal sem zárják ki előre a szövetkezési lehetőséget, hiszen nem akarják megismételni ezt a legutóbbi választásokon elkövetett hibát.
(Szabadság)
Basescu valóban tisztázni akar?
Tegnap, a Román Hírszerző Szolgálat 2005-ös tevékenységének kiértékelésén Traian Basescu kijelentette: ha folytatódnak a politikai harcok a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanácsban (SZITOB), megtörténhet, hogy a kormánytól sürgősségi rendelet kibocsátását kéri, mely lehetővé teszi a média hozzáférését a volt Szekuritáté irattárához. Az államfő szerint ne legyen több híresztelés, és gyanú, hogy „az irattár folyosóján dossziékra alkudoznak”.
Basescu szerint nyílt, átlátható módot kell találni annak a 105 ezer dossziénak a hozzáféréséhez, amelyet az RHSZ –SZITOB (titkosszolgálatok és a parlament) vegyes bizottsága szigorúan titkosnak nyilvánított nemzetbiztonsági szempontból.
Basescu elutasította azon vádakat miszerint „harc folyna a titkosszolgálatokért”, és azt tanácsolta a szolgálat alkalmazottjainak, hogy ne hagyják magukat politikai vitákba belekeverni. Nem létezik ilyen harc, nevetséges lenne, ha létezne, van egy Alkotmányunk, amelyik kimondja, hogy ki kinek van alárendelve” – mondta Basescu elnök.
A Szabadság Kolozsvári Napilap azonban úgy látja, miközben az államfő arról beszél, alapos dokumentálódásra van szükség, másrészt minden megtesz annak érdekében, hogy a múlt kutatása ellehetetlenüljön, hisz egykori világjáró hajóskapitányként valószínűleg ő is szoros kapcsolatban állt a diktatúra hírszerzésével. Következésképpen annyi derülhet csak ki az igazságból, amennyit egyesek megengednek, illetve ami nem sérti a különféle érdekeket. „Ilyen körülmények között igenis megkérdőjelezhető, hogy vajon a nemrég létrehozott Kommunizmus Bűntetteit Vizsgáló Intézet is mennyire hatékonyan tudja majd kifejteni a tevékenységét?” – teszi fel a kérdést a kolozsvári napilap.
(Magyar Jelen, Szabadság Kolozsvári Közéleti Napilap)
Nincs megegyezés Koszovó kapcsán
A felek nagyon távol állnak a megegyezéstől – írja a délvidéki Magyar Szó a Bécsben folyó koszovói státusztárgyalások kapcsán.
A Bécsben megtartott harmadik forduló már eleve nézeteltérésekkel kezdődött, mivel a Belgrádot képviselő küldöttség kifogásolta Martti Ahtisaari irányadó dokumentumának tartalmát. A koszovói ENSZ-megbízott vitaindító összegzése a szerb delegáció szerint nem felel meg az előző két tárgyaláson elfogadottaknak, esetenként olyasmi is szerepel benne, amiről korábban szó sem esett.
Lutfi Haziri, az albán küldöttség vezetője szerint a belgrádi fél módszeresen torpedózza a nemzetközi közvetítők anyagának cikkelyeit. Közölte azt is, hogy a szerb fél a községek alakításáról folyó vitán ragaszkodott a nemzeti, és nem funkcionalitásuk alapján való szerveződéshez, s ezzel Belgrád a leendő községeket közvetlenül finanszírozhatná. Az albán fél azonban ezt feltételhez köti, történetesen ahhoz, hogy a segélyként küldendő pénzek a koszovói nemzeti bank közvetítésével jussanak el a rendeltetési helyre.
Az ENSZ-képviselők közölték, hogy a tárgyalások a nyilvánvaló egyet nem értés ellenére folytatódnak, mindaddig, amíg valamilyen megoldás nem születik. Ahtisaariék szeretnék, ha ez az év végéig megtörténne. Meg nem nevezett ENSZ-forrás közlése szerint tegnap „a decentralizációt érintő kérdések többségében megegyeztek a felek, most még a nehéz kérdésekben kellene kompromisszumra jutniuk”.
(Magyar Szó)
origo.hu
Hatalmas a részvételi kedv a Voks 2025 szavazáson, még három napig lehet véleményt mondani
