Megkezdődhet Ferihegyen a létszámcsökkentés

A jelenlegi kormány legsikeresebb privatizációs tranzakciója a Budapest Airport (BA) Zrt. tavalyi értékesítése volt. Míg a privatizációs szerződés megszabja, hogy az új tulajdonos az összlétszám 18,6 százalékánál nem küldhet el több munkavállalót, értesüléseink szerint ennél több alkalmazott elbocsátására kerülhet sor. A BA szerint a kiszervezett dolgozókat három évig védi a kollektív szerződés.

A MAgyar Nemzet értesülései szerint már zajlanak a Budapest Airport Zrt.-nél az egyes tevékenységi körök kiszervezésével kapcsolatos előkészületek. Bár végleges döntés még nem született, a Ferihegyi repülőteret üzemeltető társaság a földi kiszolgálás, a minibusz üzletág, az üzemanyag-kiszolgálás, a parkolótevékenység, illetve a takarító üzletág kiszervezését fontolgatja ezekben a hetekben. Párhuzamosan zajlik a folyamatos létszámleépítés, ami már ezekben a napokban – önkéntes távozással – 240 főt érint. Ám ez információink szerint csak a kezdet. Emlékezetes, hogy a BA Zrt. tavalyi eladása után az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Zrt. hangsúlyozta: nemcsak az állam, illetve a költségvetés járt jól a 464,535 milliárd forintos bevételt hozó tranzakcióval, hanem az ország is.

Ezt azzal indokolták, hogy a régió legkorszerűbb és legnagyobb utasforgalmát lebonyolító repülőterével büszkélkedhetünk majd, s a BA Zrt. több ezer embernek ad majd munkát. A Ferihegyen bevásárló brit BAA és az ÁPV Zrt. által szignált privatizációs szerződésben rögzítették: a Budapest Airport Zrt. teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóinak a zárás napján számított éves, átlagos statisztikai összlétszáma 2008. december 31-ig nem csökkenhet 18,6 százaléknál nagyobb mértékben. Az azonban nem került nyilvánosságra, hogy a létszámleépítésre vonatkozó korlátozás nem vonatkozik a kiszervezésekre, illetve az egyes szervezeti egységek eladására, a munkavállalók önkéntes távozására, nyugdíjazásra. Nézzük meg, miről is van szó – számokban.

A BA Zrt. munkavállalóinak összlétszáma a magánosításkor 2570 főt tett ki. A kiszervezésben, eladásban várhatóan érintett földi kiszolgálás üzletágban 500, a minibusz üzletágban 200, az üzemanyag-ellátásban 70, a parkoló- részlegnél 40, míg a takarítást végző részlegben 200 munkavállaló dolgozik. Ez összesen 1020 munkavállalót jelent, akik nem számítanak bele a 18,6 százalékos, az ÁPV Zrt. által közölt létszámcsökkentési keretbe. Emlékezetes az is, hogy a BA Zrt.-nél működő szakszervezetek közül öt érdekképviselet februárban aláírt egy megállapodást a tulajdonossal. A dokumentumban az idei esztendőre vonatkozóan az szerepel, hogy 2006. december 31-én 1297 fő lehet a BA Zrt. munkavállalóinak száma. Ha ezt levonjuk a 2570-ből, akkor 1273-at kapunk. Ez pedig, akárhogy is nézzük, a magánosításkor meglévő dolgozói összlétszám fele.

Szakértők szerint azt sem szabad elfelejteni, hogy a közlekedési tárca 45/2001 (XII. 20.) számú rendelete szabályozza a BA Zrt. működését és tevékenységi köreit. Ebben szabályozták azt, hogy melyek azok a tevékenységi körök, amelyek harmadik fél számára nem adhatók át. Ez a jogszabály jelenleg gátat szab a kiszervezéseknek és az eladásnak. Amennyiben viszont módosítják ezt a rendeletet, szabad út nyílhat az előtt, hogy létrejöjjön egy holdingcég, amely maximum száz fővel is működésképes, hiszen csak a leszállási díjakra, az ingatlanok bérbe-adására és a napi forgalomból befolyó tevékenységi díjak beszedésére koncentrálódik majd a tevékenysége.

Fontos hangsúlyozni, hogy erre kizárólag akkor kerülhet sor, ha a kormány e rendelet módosítását véghezviszi. Ha nem, akkor információink szerint ezek a tevékenységek, területek továbbra sem adhatók át harmadik fél részére. Szakértői forrásaink állítják: bizonyos, hogy a BA Zrt. darabokra szedése, részenkénti értékesítése a brit tulajdonosok érdeke, hiszen azt szeretnék, ha minél előbb viszszafolyna a tavaly kifizetett 464,535 milliárd forintos vételár lehető legnagyobb része. Az értékesítések bevételéből teremthető elő a fejlesztésekre szánt pénzek egy része és újabb hitelek fedezete.

A BA Zrt. vételárára egyébként bankgaranciát a brit anyacég, a BAA adott, és azt a brit társaságot hitelező bankok fizették ki. Ugyanakkor ezt a pénzt a magyar BA Zrt.-nek kell majd visszafizetnie a saját hasznából, illetve az általa kiszervezés útján értékesítendő tevékenységekért, cégekért kapott vételárból. S minél előbb vissza tudja fizetni a BA Zrt. a „saját vételárát”, annál előbb szabadul meg a brit tulajdonos ettől a tehertől. Ez pedig a lapunk által megkérdezett szakértők szerint azt jelenti, hogy a budapesti tranzakciót illetően nagy rizikója a brit vevőnek csak a bankgaranciát illetően volt.

Szollár Domokos, a BA Zrt. szóvivője lapunk érdeklődésére elmondta: a repülőtér munkavállalóinak esetében a kötelező érvényű elbocsátás 2008 végéig nem haladhatja meg a 18,6 százalékot, a kiszervezésre kerülő üzletágak munkavállalóinak esetében pedig a kollektív szerződés a meghatározó. A kollektív szerződés pedig három évig szabályozza a munkaviszonyt, azaz biztosít védelmet a munkavállalónak. A szóvivő ugyanakkor közölte, hogy azokat az üzletágakat, amelyek szorosan nem kapcsolódnak a repülőtéri üzemeltetéshez, a tervek szerint még idén értékesítik, illetve kiszervezik.

Az öt reprezentatív szakszervezettel idén februárban aláírt megállapodás szerint 2006. június 30-ig nem lesz kötelező érvényű elbocsátás. A BA, mint ismert, ugyanakkor felajánlotta a munkavállalóknak az önkéntes távozás lehetőségét. Ez a program a jövő héten indul, így akár több százan is távozhatnak a repülőtértől. A cég vezetése úgy tartja, hogy amennyiben „sikeres” lesz az önkéntes távozási program, az a munkavállalók tíz százalékát is jelentheti, így ennyivel kevesebb embernek kell felmondani. A BA álláspontja szerint egyébként a kiszervezések után a Ferihegy méretű repülőteret ezer fővel lehet üzemeltetni.