A hivatalos bejelentések szerint az országgyűlési választásokon nyertes pártok először a programokat egyeztetik, Kuncze Gábor közölte, a csütörtökön megkezdődő balatonöszödi tárgyalásokon a szabaddemokrata oktatási reform folytatása kiemelt kérdés lesz. Közismert, hogy a választás első fordulója előtt az Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc között lezajlott vitában a miniszterelnök kijelentette, hogy a magyar oktatásnak nyugalomra van szüksége és itt az ideje, hogy az oktatási tárca szocialista kézbe kerüljön.
Az MSZP szakpolitikusa, Arató Gergely elmondta, hogy az elmúlt években egyfajta alapozó munka zajlott az oktatásban, az elkövetkezendő időszakban pedig a nyugodt fejlesztés, a modern magyar oktatás hétköznapjai következnek. A kampány során Arató kifejtette, hogy a második Nemzeti Fejlesztési Terv keretében 2007 és 2013 között az oktatásra 1000-1400 milliárd forint jut az oktatásra, amiről ma már nincs szó.
A politikai – hatalmi játszmákon túl, az SZDSZ és az MSZP választási programjának oktatással foglalkozó részei egymásnak ellentmondó elemeket is tartalmaznak. Az alapvető ellentét az oktatási programok között, az, hogy amíg a liberálisok a XX. század első felében kialakult reformpedagógiák elveiből kiindulva kívánja megreformálni a magyar közoktatást, addig az MSZP – a Fidesz és a szakma nagy része által is szorgalmazott – minőségbiztosítási rendszer, azaz a valós pedagógiai teljesítmény mérésének bevezetését preferálja. Korábban – a Fidesz-kormány idején – a szabad demokraták a minőségbiztosítási rendszer bevezetését burkolt központosítási törekvésnek és a liberális elvekkel ellentétesnek tartották. Szakmai körökben közismert, hogy az oktatási miniszteri poszttal is hírbe hozott dr. Tóth Tiborné a minőségbiztosítási rendszer hazai bevezetésének egyik legaktívabb szakmai képviselője.
Lényeges különbség mutatkozik a két párt között a kistelepüléseken található óvodák és alsó fokú iskolák kérdésének megítélésében is. Gazdasági szempontból – a postahivatalokhoz hasonlóan – a kistelepüléseken működő oktatási intézmények kevésbé hatékonyak, mint a városokban működő nagy létszámú iskolák. A liberálisok szerint ebből kifolyólag a kisiskolák minősége is alacsonyabb, ezért az esélyegyenlőség jelszavával az egyes kistérségekben kialakítandó központi iskolák megalakulását kívánják elősegíteni. Ezzel ellentétben a kampány során a szocialisták többször is hitet tettek a kisiskolák megtartása mellett.
A felsőoktatási és a szakképzési reform lebonyolításának módjában nincs lényeges különbség a szocialisták és a szabad demokraták elképzelései között, így a közoktatás kérdése lehet az a pont, ahol a koalíciós tárgyalások során az egyik félnek mindenképpen engednie kell, azaz feladni kényszerül választási programjának az alsó- és középfokú iskolákra vonatkozó részét.
Ki lesz az oktatási miniszter?
Kiszivárgott hírek szerint az MSZP egyik oktatási miniszter-jelöltje, a mosonmagyaróvári Kossuth Lajos Gimnázium igazgatója, a Győr-Moson-Sopron megye négyes számú egyéni választókörzet újonnan megválasztott, szocialista színekben indult képviselője: dr. Tóth Tiborné. Önéletrajza szerint kétszer kapott felkérést már az OM helyettes államtitkárságára (az Antal-, és a Horn- kormány idején), de mindkétszer visszautasította a pozíciót. Oktatási szakemberként mind elméleti, mind gyakorlati tevékenysége szorosan kapcsolódik a minőségbiztosítási rendszer közoktatásba való bevezetéséhez. Iskoláját TQM (total quality managment) alapelvű mintaiskolává alakította, munkája során számos szakmai elismerést kapott. Tóthné a felkérést nem erősítette meg, de nem is cáfolta.
Felmerült az is, hogy Gyurcsány Ferenc veszi majd át a pártelnöki posztot Hiller Istvántól, aki kárpótlásul megkapná az Oktatási Minisztériumot, amelyet összevonnának a kultusztárcával.
Kompromisszumként felmerült még az SZDSZ egyik ügyvivőjének, Sándor Klárának a neve, azonban a politikus kijelentette, hogy nem vállalná a posztot.
A Magyar Nemzet úgy tudja, Ábrahám István, a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Karának tanszékvezető-helyettes tanára is esélyes a minisztri posztra. Ábrahám szerint a közoktatásban kevesebb liberalizmusra, a felsőoktatásban pedig az elitképzés és a tömegképzés fokozott szétválasztására lenne szükség. A szakember úgy látja, az alsó tagozatban is szükség van a gyerekek teljesítményének osztályozására. Hozzátette: a forgalomban lévő tankönyvek tartalmát bizonyos mértékig újra egységesíteni kell, hogy legalább a törzsanyag azonos legyen minden iskolában.
A jelenlegi oktatási miniszter feltűnően hallgat a kérdésben és Kuncze Gábor sem hajlandó az ügyben konkrétumokat közölni.
origo.hu
Földrengés volt Magyarországon
