A nyugat-európai országokban az átlagos bérszínvonal továbbra is sokszorosan meghaladja az új EU-tagországokban jellemző mértéket, Kelet-Európában pedig az itteninek is csak töredékét teszik ki a fizetések – erősíti meg az európai munkaadói szövetség (FedEE) legfrissebb elemzése. A 48 országra kiterjedő felmérés több tucat különböző foglalkozási ág átlagos órabérének adataiból indul ki, és a február eleji állapotokat tükrözi.
A lista élén álló skandináv államokban és Svájcban a magyarországinál legalább hat-nyolcszor magasabb a bérszínvonal. Az érem másik oldala, hogy Szlovákiában vagy a balti országokban a magyarországinál is negyedével-felével alacsonyabbak a fizetések, nem beszélve a balkáni országokról vagy a szovjet utódállamokról. A legszegényebb állam, Moldova átlagos munkavállalója századannyit „ér”, mint dán kollégája.
Robin Chater, a FedEE igazgatója ugyanakkor hangsúlyozza: a bruttó összegeket módosítják a különböző pótlékok, illetve az egyes országok eltérő adórendszere. Az árszínvonalak közötti különbségek is óriásiak, ezért nem lehet egy az egyben összevetni a kézhez kapott összegek vásárlóerejét (erről nem közölt adatokat a FedEE).
Az AC Nielsen szintén most kiadott felméréséből kiderül: a magyar munkavállalók nemcsak a fizetéseket tekintve állnak sokkal rosszabbul nyugat-európai társaiknál, hanem a munkaterhelés alapján is. A piackutató cég 42 országra kiterjedő, 23 500 internetfelhasználó véleményét tükröző jelentése szerint a magyarok 41 százaléka érzi úgy, hogy túl sokat dolgozik, és csak 53 százalék tartja megfelelőnek a munkaterhelést. Ausztriában és Németországban csak minden harmadik-negyedik válaszadó panaszkodott a sok munka miatt (a csúcsot a görögök tartják 53 százalékkal). A magyaroknak mindössze egy százaléka nyilatkozott úgy, hogy kevésnek érzi a munkával töltött időt, ez az arány a németeknél 12 százalék.
Világgazdaság
origo.hu
Így védekezhetünk az agyevő amőba ellen – itt az orvos véleménye!
