Az itthoni adatvédelmi rendelkezések gyakorlati megvalósítása egyáltalán nem hatékony Kühn János, a magyarországi Ernst & Young Visszaélési Kockázatkezelési Szolgáltatások üzletágért felelős menedzsere szerint. Szerinte ha van is, sokszor a fiókok mélyén landol a vállalati etikai kódex, amit nem is kérnek számon. Pedig egy nemzetközi felmérés szerint a vállalatok éves árbevételének mintegy 6 százaléka vész el visszaélések miatt – írja a Menedzsment Fórum.
Kühn János az mfor.hu kérdésére elmondta: az itthoni cégek ugyanazokkal a kihívásokkal szembesülnek az üzleti életben, mint bárhol máshol a világon. A különbség a vállalati szintű szabályozásban és a számonkérési rendszerben van. A cég felméréséből mindenesetre kitűnik, hogy a magyarok szabálykövető magatartása összességében jelentősen elmarad a közép- és nyugat-európai gyakorlattól.
A tanácsadó cég felmérése többek között azt is vizsgálta, mit gondolnak a munkavállalók az etikus viselkedés fontosságáról, valamint a csalás- és korrupcióellenes előírások hasznosságáról.
A magyarok 19 százaléka nem tekinti etikai szempontból problémának az irodai írószerek otthoni használatát (ez az arány Európában 10 százalék). Az európai 44 százalékkal szemben csak 36 százalékuk gondolja úgy, hogy a munkahelyi fénymásoló gép magáncélokra való igénybe vétele etikátlan. A számadatok manipulációját viszont a magyarországi válaszadók döntő többsége (90 százaléka) etikátlannak minősítette.
Meglepő ugyanakkor a munkavállalók vezetőkről kialakított képe. A válaszadók 49 százaléka szerint a magyarországi vállalatvezetők kettős mércét alkalmaznak: magukra nézve más etikai normákat tartanak kötelezőnek, mint beosztottjaikra. Ugyan a vezetői kettős mérce Közép-Európában is sokak, egészen pontosan 38 százalék szerint valóság, a nyugat-európai országokban ez az arány csupán 22 százalék.
A munkavállalók általánosságban kifejezetten jó véleménnyel vannak saját etikus magatartásukról (az európai átlag 79, a magyar 89 százalék), ám a válaszadók negyede úgy nyilatkozott, hogy kollégája viselkedése már kifogásolható. Ugyanakkor a megkérdezettek 17 százaléka szerint elfogadható üzleti gyakorlat etikátlan helyeken, például sztriptízbárban üzletet kötni.
Az Ernst & Young tanulmánya 5 nyugat-európai (Ausztria, Franciaország, Hollandia, Németország, Svájc) és 3 közép-európai ország (Csehország, Lengyelország, Magyarország) beosztottjainak a témáról alkotott véleményét tükrözi. A felmérést az ezen országokban működő multinacionális társaságok alkalmazottaival folytatott telefoninterjúk formájában bonyolították le 2006 februárjában és márciusában.
(Menedzsment Fórum)
origo.hu
„Ne osszák meg a nevemet!” – tiltakozik a Csík Zenekar énekesnője a Pride-os visszaélés miatt
