Az 1300 területi-közigazgatási egységben kérdőíves módszerrel végzett kutatás többek között arra nyújt választ, hogy a kisebbségek esetében melyik településen, miként alkalmazzák a kétnyelvű feliratokhoz, helységnévtáblához, az anyanyelvi oktatáshoz, a közintézményekben történő anyanyelvhasználathoz való jogot. A tizennégy – bolgár, cseh, horvát, német, görög, magyar, lengyel, orosz-lipován, szerb, szlovák, tatár, török, ukrán és roma – kisebbségre kiterjedő felmérés a magyarság esetében azt mutatja, hogy 13,25 százalékban semmiféle közigazgatási anyanyelv-használati jog nem jár.
Ez azt jelenti, hogy az 1366 területi-közigazgatási egységben élő, több mint 190 000 magyar nemzetiségű hazai állampolgár nem intézheti ügyeit anyanyelvén a közintézményekben. A felmérés arra is kitér, hogy a magyarság 23 százaléka él olyan közösségben, amelynek aránya az adott településen nem éri el a 20 százalékos küszöböt, továbbá rámutat, hogy 73 településen az előírások ellenére sincs kétnyelvű helységnévtábla. A tanulmány ajánlásai között az is szerepel, hogy az új területi-közigazgatási egységek létrehozására vonatkozó kérvények elbírálásakor kötelező módon kérjék ki az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának véleményét is.
(Új magyar szó/hirek.ro)
origo.hu
Szándékosan léphetett a szerelvény elé a mai vonatgázolás áldozata – részletek a tragédiáról
