Veszélyben a Rajkó Zenekar székháza

Aki sietve vonul végig a VII. kerületi Rottenbiller utca Keleti pályaudvarhoz közeli szakaszán, nem biztos, hogy észreveszi a 16–22. szám alatti, szürke házak közé simuló jellegtelen, lerobbant, szocreál épületet. A házat a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) akkori megfelelője, a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) bevallottan azért építtette kifejezetten kulturális célokra, hogy „a fiatalok inkább táncoljanak, daloljanak, és ne az utcán vezessék le forradalmi energiájukat.”

Ebben az épületben próbál ma még a világhírű Rajkó Zenekar. Ám ha nem történik a közeljövőben változás, mind a székház, mind a világhírű zenekar végveszélybe kerül.

Berendy Beatrix, az együttest fenntartó Talentum Kulturális Alapítvány elnöke a múltat felidézve elmondta, hogy a Rajkó Zenekar 1952-ben kapott helyet az épületben. A kiváló zenekar alapítójának, Farkas Gyulának az érdeme, hogy a magyarországi cigányzene az éttermi muzsikálásból színpadi zenévé lépett elő, s eljuthatott a világ számos pódiumára. Ugyanő alapította meg a Rajkó Zenekar utánpótlását biztosító Rajkó-iskolát. Farkas fáradságot nem ismerve járta a Kárpát-medence szegény falvait, felkutatván a legtehetségesebben muzsikáló határon inneni és túli magyar cigány gyerekeket. Közülük nem kevesen – ma már nagyapaként – a híres Száztagú Cigányzenekar prímásai és szólistái.

Részletek a Magyar Nemzet 2006. április 5-i számában.