A magyarok nem szeretnek Magyarországon élni

Az unió polgárai szerint az egyenletesen magas életszínvonal, az euró bevezetése és a közös alkotmány jelentik a legfontosabb tényezőket Európa jövője szempontjából egy friss felmérés szerint, amely azt is kimutatta: a magyarok szeretnek legkevésbé saját országukban élni.

Ezek a fő megállapításai az „Európa jövője” című, legfrissebb Eurobarometer felmérésnek, amelyet idén februárban és márciusban végeztek az ún. D-terv keretében. A D-tervet (a rövidítés a „Democracy, Dialogue, Debate”, vagyis a „demokrácia, párbeszéd, vita” hármast takarja) tavaly októberben hirdették meg azzal céllal, hogy az EU párbeszédet kezdeményezzen polgáraival, és „közelebb hozza az állampolgárokat” az unióhoz.

Margot Wallström, az intézményi kapcsolatokért és a kommunikációs stratégiáért is felelős biztos szerint a felmérésből egyértelműen kiderült, hogy „az állampolgárok erős Európát akarnak” és hogy az emberek elsődleges igénye az, hogy az EU biztonságot nyújtson számukra (szociális értelemben vett biztonságot, de biztonságot a terrorizmus és a bűnözés ellen is).

A felmérés során 25 tagállamban közel 25 ezer, 15 évnél idősebb állampolgárt kérdeztek meg. A kérdezők az első, az emberek általános közérzetére vonatkozó kérdésekre adott válaszok alapján egyértelműen levonhatták a következtetést: az unió állampolgárai általában „boldogok”, mind magánéletükben, mind pedig a munkájukban (90, illetve 84 százalék válaszolt igennel). Némi eltérés kimutatható ugyan a korábbi tizenötök és az újonnan csatlakozott tagállamok között, de ez nem jelentős.

Magyarország szempontjából annál meglepőbbek a válaszok a következő kérdésre: „Elégedett-e ön, hogy a saját országában élhet?” Az uniós átlagot tekintve 90 százalék válaszolt igennel, míg a magyarok közül mindössze 59 százalék (az utánunk következő Szlovákiában is 83 százalék az igenek aránya!). Szintén rosszul szerepelt Magyarország annál a kérdésnél, amely azt firtatja, intenzíven tartják-e az emberek a kapcsolatot más uniós tagállamok polgáraival? Az első helyen Luxemburg áll (84 százalék válaszolt igennel), az uniós átlag 43 százalék. Magyarország itt is az utolsó helyen áll, a megkérdezettek mindössze 19 százaléka válaszolt igennel.

Figyelmre méltó, hogy „Az Európai Unió hallatán mi jut eszébe először?” kérdésre a teljes elutasító válasz „az unió ellen vagyok, az unió a nemzeti identitás elvesztéséhez vezet, stb.) aránya mindössze néhány (3-5) százalék volt.
(Bruxinfo/vg.hu)