Lányi András szerint ez a helyzet elnémítja azokat, akik elleneznék a közszolgáltatások és a közvagyon kiárusítását. A tervezett megszorítások hosszú távon kedvezőtlen folyamatokat indíthatnak el, ha nem alakítják át alapvetően az adók és a kiadások rendszerének szerkezetét. Az önkormányzatok például a növekvő költségvetési hiány miatt arra kényszerülhetnek, hogy további zöldmezős beruházásokhoz járuljanak hozzá, eltüntetve a zöldterületeket, miközben az ingatlanokat beépítő nagyvállalatok adókedvezményben részesülnek – közölte lapunkkal Lányi. Az Élőlánc szerint inkább az itthon maradó jövedelmeket és a foglalkoztatást kellene növelni, amit az állam megspórol, azt a szolgáltatások fejlesztésére kell fordítani.
A szervezet A kisúgó című szamizdat kiadványában megfogalmazott tizenkét pontjában egyébként követeli többek között azt is, hogy a jövőben alakítsák ki, és erősítsék meg a környezetkímélő módon termelő családi gazdaságok rendszerét. Javaslatuk szerint az intenzív, nagyüzemi tömegtermelésre jutó támogatások egy részét a lehetőségek szerint át kellene csoportosítani az agrár-környezetvédelmi rendszerek elterjesztésére, a biotermelés és a gazdálkodó szövetkezetek támogatására. Az Élőlánc szerint Magyarországon mindenképpen fenn kell tartani a génmanipulált növények és állatok termesztésének, illetve tenyésztésének tilalmát, de korlátozni kell a génmódosított élelmiszerek és takarmányok behozatalát is.
Szabaduljanak meg attól az előítélettől, hogy az államháztartás számára kiadást, és nem bevételt jelent a környezet védelme! – hangsúlyozza a szervezet, amely úgy tartja, hogy ennek érdekében Magyarországnak az élen kellen járnia a szelíd, kis léptékű technológiák bevezetésében. Az Élőlánc felhívja a kormányt arra is, hogy az eddigi huzavona után végre alkossanak törvényt a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának feladatairól és jogállásáról.
Napi balfék: Bud Spencer tanácsai a diszkójampinak