Előrelépés a Gozsdu Alapítvány ügyében

Elfogadta a Gozsdu-egyezmény ratifikációs rendeletét a szenátus külügyi bizottsága Romániában – írja az Új Magyar Szó. Szerbia és Montenegró tervet dolgozott ki az emberi jogok hatékonyabb alkalmazására – cikkez a Magyar Szó.

Gozsdu-siker a szenátusban

Elfogadta a Gozsdu-egyezmény ratifikációs rendeletét a szenátus külügyi bizottsága Romániában, miután a rendeletet magyarázó függelékkel egészítették ki. Teodor Meleºcanu liberális szenátor javasolta a projekt kedvező véleményezését. Ugyanakkor ragaszkodott ahhoz, hogy a nagyszebeni alapítványt ismerjék el az egykori Gozsdu Alapítvány jogutódjaként. A megállapodásról folytatott tegnapi vitában részt vevő Mihai-Razvan Ungureanu külügyminiszter kifejtette: a melléklettel ellátott egyezmény által létrehozandó magyar–román közös alapítvány nem csorbítja a szebeni Gojdu alapítvány jogait.

A magyar–román Gozsdu Közalapítványról a tavaly októberi közös kormányülésen fogadott el határozatot a két állam kormánya. Az egyezményt a magyar parlament már ratifikálta, a román parlamentben azonban hosszas vitákra adott okot. A román honatyák attól tartanak, hogy a közalapítvány létrehozásával a román fél hivatalosan is elismeri, hogy lemond a Gozsdu Manó által létrehozott alapítvány javainak magyar államtól való visszaköveteléséről – írja az Új Magyar Szó.

Hiányos törvények – tervezet az emberi jogok védelmének javítására

Szerbia és Montenegró emberi és kisebbségi jogi minisztériuma projektumot dolgozott ki az emberi jogok hatékonyabb alkalmazására és az európai normáknak a hazai gyakorlatban való meghonosítására. A tervezet kidolgozására a kisebbségi kérdésekkel foglalkozó európai központ és a dán emberi jogi intézet közreműködésével került sor.

Rasim Ljajiæ, az államközösség emberi jogi és kisebbségügyi minisztere sajtótájékoztatóján kijelentette: a projektum keretében több mint száz szerbiai hatályos törvényt elemeztek, amelyek közül hatvanhárom hiányosnak bizonyult, és gondok merültek fel gyakorlati alkalmazásukban is. Ugyanakkor újabb harminchárom törvény elfogadására lenne szükség az emberi jogi védelem jogi keretének kiegészítéséhez. Ennek kapcsán kiemelte: mielőbb el kell fogadni a hátrányos megkülönböztetést tiltó törvényt, továbbá a vagyon-visszaszármaztatásra vonatkozó jogszabályt, ezenkívül a nem kormányzati szervezetekre, a betegek jogaira és a nemzeti tanácsok megválasztására vonatkozó törvényt. Hozzátette: az ország 1992 óta nem tett jelentést az illetékes európai intézményeknek bizonyos jogok gyakorlati megvalósításáról, ezért elsődleges feladata eleget tenni ezeknek a kötelezettségeknek, különösen a gyermekvédelem és a faji megkülönböztetés terén – tájékoztat a Magyar Szó.