Az elmúlt közel két évben is 8-9 hónapig tartott a munkához jutás, ám háromszáz nap fölé eddig még soha nem emelkedett a nyilvántartásban töltött idő. Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének alelnöke szerint a regisztrált munkanélküliek közül többen „csak” passzív állástalanok, nem is akarnak újra elhelyezkedni, egy részük pedig feketén vállal munkát, kiegészítve a havi segély összegét.
A munkaerő-piaci tapasztalatok szerint a munkaügyi központokhoz be nem jelentkező szellemi munkát keresők is egyre többet várnak a megfelelő állásra, amit a szakember szerint főleg a kereslet-kínálat összehangolatlansága, vagyis a hiányszakmák, illetve a túlképzés és az alacsony mobilitási hajlandóság okoz. Hosszabbak a munkaadók felvételi folyamatai is, csak a döntésre 2-4 hónapot kell várni.
A fizikai munkát vállalók és a vezetői posztokra pályázók gyorsabban jutnak álláshoz. Az ő esetükben ugyanis a tavalyi 7-8 hónapról 5-6-ra csökkent a munkaszerzési idő. Belőlük kevesebben vannak, mint a szakértői posztokra jelentkezőkből, így a kiválasztási folyamat is hatékonyabb lehet. A munkaszerzési időt egyébként az is növeli, hogy a fiatalok túlzott igényekkel lépnek fel egy-egy állásinterjún, míg az idősebb munkaerő pesszimizmusa, elavult tudása miatt esik ki a felvételi rostán.
(Forrás: Világgazdaság)

Szandi engedett a csábításnak – olyat tett, amit eddig még soha