Londoni elemzők a piacot várhatóan felfelé mozdító, „jó költségvetési hírnek” nevezték a magyar kormány által bejelentett, és a brüsszeli rostán is valószínűleg átmenő, új autópálya-konstrukciót, valamint a vártnál alacsonyabb áprilisi hiányt, de továbbra is hangsúlyozzák az átfogó szerkezeti kiigazítási program változatlan szükségességét és az idei hiánycél túllépésének valószínűségét.
A Barclays Capital szerint kedden „több érdekes fejlemény” is történt a magyar költségvetésben. Az elemzők „egyértelműen pozitív, jóllehet kis hírnek” tartják a várakozásnál jobb április költségvetési teljesítményt. A Barclays „egyértelműen pozitív és helyi piaci szempontból nagyobb jelentőségű hírként” értékelte, hogy a Mol gyakorolja vételi opciós jogát az ÁPV Rt.-nél lévő 10 százaléknyi törzsrészvényére, 240 milliárd forintos teljes lehívási áron. A londoni befektetési bank a legérdekesebb fejleménynek a Kóka János gazdasági miniszter által bejelentett új autópálya-finanszírozási programot értékeli, amelynek keretében fél éven belül tőzsdére viszik az Állami Autópálya Kezelő Zrt. 20–40 százalékos részvénycsomagját. Jóllehet nem valószínű, hogy a kibocsátásból a kormány sok pénzt látna, a program mégis erőteljes kezdeményezés az autópálya-építéssel kapcsolatos kiadások költségvetésen kívül tartására. Ha ez sikerül, a GDP-érték 1,0-1,5 százalékának megfelelő kiadást lehet kivenni az ESA-95 szabvánnyal számolt deficitből, bár az EU részéről egyelőre nem született állásfoglalás arról, hogy az unió ezt a programot elfogadja-e – áll a Barclays Capital elemzésében.
A hiány így is magas marad
A Dresdner Bank londoni befektetési részlege külön értékelést hoz a legutóbbi magyar költségvetési fejleményekről. A valamelyest kétkedőbb elemzés szerint a jó hír az, hogy az EU statisztikai hivatala „komoly eséllyel” hozzá fog járulni a most bejelentett, új autópálya-finanszírozási módszerhez, azzal együtt is, hogy az ÁAK többségi állami tulajdonban marad. Ha ezt a módszert elfogadják, az a DrKW számítása szerint a GDP-érték 1,1 százalékának megfelelő összeggel csökkentheti az idei teljes hiányt. Rossz hír viszont, hogy a legújabb kormányzati javaslatok az alapos szerkezeti reformok helyett ismét túlzott módon elszámolási jellegű ügyekre összpontosítanak. Az autópálya-finanszírozási megoldás emellett csak a jövőbeni beruházási költségekre vonatkoznak, vagyis abszolút értelemben nem javítanák a költségvetési hiányt, csak a potenciálisan még rosszabb költségvetési eredményeknek vennék elejét a következő hónapokban.
Mindemellett a DrKW elemzői úgy vélik: túlzottan derűlátók az ÁAK-kibocsátáshoz kapcsolódó várakozások; a tranzakció lezárásának ideje szerintük közelebb lenne az egy évhez a Kóka János által említett fél év helyett. E bevételek mindazonáltal csökkenthetik a kormány rövid távú finanszírozási igényeit. Ez és a vártnál kisebb áprilisi hiány adhat valamelyes azonnali árfolyam-támogatást a magyar papíroknak. Az elemzés szerint azonban az autópálya-költségek csak az egyik elemét jelentik az alapvető költségvetési problémáknak, és alapos szerkezeti átalakítások nélkül a kormány gyakorlatilag biztosan nem lesz képes teljesíteni a 2010-es eurócsatlakozási céldátumot. A londoni Dresdner-elemzők megjegyzik: az általuk erre az évre érvényben tartott, 7,2 százalékos GDP-arányos költségvetési hiányjóslat tartalmazza az autópálya-költségeket, de még ha ezeket ki is veszik a számításból, a deficit akkor is meg fogja haladni a 6 százalékot december végére, vagyis jelentősen túl fogja lépni a 4,7 százalékos hivatalos célt.
íb>Alábecsült kockázatok
A legjobb forgatókönyv megvalósulása esetén is – ami egyébként az őszi önkormányzati választások miatt nem valószínű – a GDP 6,0 százaléka felett marad az idei költségvetési hiány, ami a legrosszabb költségvetési teljesítmény a térségben – áll a BNP Paribas tegnap megjelent heti európai feltörekvő piaci elemzésében
Az elemzés szerint a magyar befektetési konstrukciókon elérhető jelenlegi hozamok nem kompenzálják a várt idei ikerdeficitet, és az emelkedő eurózóna-kamatszint határt fog szabni a külföldi befektetők hajlandóságának a nagy magyar külső egyensúlytalanságok finanszírozására.
A cég londoni elemzői „nagyon valószínűtlennek” nevezik a maastrichti költségvetési előírások teljesítését 2008-ig. A BNP Paribas szerint az intézkedések elmaradása esetén megismétlődhet a 2003-as, vagy rosszabb esetben az 1995-ös piaci forgatókönyv. Az MNB 2003 novemberében 3 százalékponttal emelte kamatát, amikor a forint 269-ig gyengült az euróval szemben, 1995 márciusában pedig, amikor a Bokros-csomag leértékelte a forintot és visszafogta a kiadásokat, az ikerdeficit együtt elérte a GDP 20 százalékát, áll az elemzésben.
Az elemzés felhívja a figyelmet: a piac esetleg alábecsüli az ilyen mértékű deficitekkel járó kockázatokat egy olyan környezetben, amelyben a kockázatvállalási hajlam az euróövezeti monetáris szigorítással párhuzamosan csökken.
(Híradó, portfolio.hu)
origo.hu
A náci karlendítő Karácsony és társai balhét provokáltak, közben élvezkedtek kicsit a drag show-n
