Megbüntetnék a hanyag polgármestereket Háromszéken

Az Európai Parlament egyes képviselői a szlovákiai magyarok diszkriminációját aggodalommal figyeli – idézi Bernat Joan I Marí katalán képviselőt a felvidek.ma. Egy hónapos előkészítési munkálatok után folytatódhat az észak-erdélyi autópálya építése – írja a transindex.

Büntetni fogják a polgármestereket Háromszéken

György Ervin prefektus úgy döntött, a hét végétől büntetni fogja a hanyag polgármestereket. Mint mondta: a helyi földosztó bizottságok alig dolgoznak, a törvény szabta határidők rég lejártak, tulajdonképpen már januártól kiróhatták volna az első bírságokat, ám abban bíztak, e nélkül is beindul a munka. „Nem így történt”, ezért az eddigi eredmények összesítése után, a napokban eldöntik, kit büntetnek — nyilatkozta György Ervin. Hozzátette: a polgármesterek „körülbelül 40 százalékos hatékonysággal dolgoznak, és ez elfogadhatatlan”.
A prefektus a tervezett bírságoktól várja a munka felgyorsulását, hiszen az érintett polgármestereknek a saját zsebükből kell kifizetniük a tízmillió lejes büntetést, s ha továbbra sem haladnak elvárható ütemben az igénylések elbírálásával, megismételhetik a szankciót – adja hírül az erdely.ma.

Folytatódhat az észak-erdélyi autópálya építése

Hamarosan folytatódhat az észak-erdélyi autópálya építése azt követően, hogy a kivitelező amerikai Bechtel cég aláírta a munkások alkalmazásáról szóló szerződést. A cég és a munkásokat képviselő szakszervezet közötti egyezség megkötése hetek óta húzódik, mivel a kormánynak tartozása volt a kivitelezővel szemben. Ez most rendeződött, így az amerikai vállalat elszánta magát a munkások alkalmazására. Kezdetben nyolcszáz személyt alkalmaznak, ha pedig a kormány valóban 300 millió eurót költ az idén a munkálatokra, akkor a dolgozók száma elérheti a négyezret. Mint a Bechtel szóvivője, Bogdan Sgârcitu elmondta: egy hónapos előkészítési munkálatok után teljes gőzzel folytatódik az észak-erdélyi autópálya építése – számol be a transindex.

Macovei és az RMDSZ eltérő eszközökkel harcolna a korrupció ellen

A korrupció elleni küzdelem közös céljait eltérő eszközökkel véli elérhetőnek az RMDSZ és Monica Macovei igazságügy-miniszter – fejti ki egy interjúban Kelemen Hunor RMDSZ-es képviselő – utalva arra, hogy a miniszter asszony egy nagyon erős ügyészi szemléletet próbál ráerőszakolni a teljes rendszerre. Ez a szemlélet azonban nem számol az alapvető emberi szabadságjogokkal, nem válogat az eszközökben, ezt viszont az RMDSZ elfogadhatatlannak tartja – szögezi le a képviselő. Mint mondta: Macoveinek volt néhány jelentős kezdeményezése, ezeket az RMDSZ teljes meggyőződéssel támogatta is. Más kérdés, hogy a miniszter az alkalmazás során kudarcot vallott, amiért elsősorban ő a felelős – jelentette ki a képviselő. A miniszter nemrégiben tett megjegyzésével kapcsolatban, melyben a korrupcióellenes harc „fékezőjének” minősítette az RMDSZ-t, Kelemen Hunor elmondta: már jó ideje érzékelhető a Szövetség ellen irányuló erőteljes támadássorozat. Hozzátette: „azzal már hiába jönnek, hogy ellopjuk Erdélyt, üldözzük a románokat stb., most a korrupció a sláger„ – írja a transindex.

Európa és a kisebbségi jogok képviselőinek küzdelme

A kolozsvári Szabadság nevű napilap összeállításában arra a kérdésre kereste a választ: minek köszönhető, hogy az európai képviselők nem tulajdonítanak megfelelő figyelmet a nemzeti kisebbségek helyzetével kapcsolatos kérdéseknek, amit nagy valószínűséggel a május 16-i, Románia uniós fölkészültségét értékelő országjelentés is tükrözni fog. Markó Béla, az RMDSZ elnöke elmondta: a tavaly év végén elfogadott Moscovici-jelentésben megfogalmazott azon elvárás, hogy Románia fogadja el a kisebbségi törvényt, továbbra is érvényes. Az azonban nem igaz, hogy Brüsszel a kisebbségi jogok tekintetében bizonyos mintákat fog diktálni, hiszen az EU országai maguk is megosztottak azzal kapcsolatban, hogy az etnikumközi viszonyokban milyen megoldásokat kell támogatni – tette hozzá a miniszterelnök-helyettes. Mint mondta: bár nem szabad túlzott illúziókat fűzni az EU-hoz, feltehetően, mégis jobban lehet majd orvosolni a problémákat az Unión belül, mint annak határain kívül.

A kérdéssel kapcsolatban Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke úgy vélekedett: a Brüsszelben zajló kitűnő román lobbi-tevékenység már eleve hátrányba hozza a magyarországi külpolitikát, amely a határon túli ügyekben amúgy sem túlságosan aktív. Hozzátette: minthogy az RMDSZ a kisebbségek hátrányára asszisztál a román kormánypolitikához, egyszerűen nem jut el a magyarság valós üzenete az EU-hoz. Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke szintén úgy véli, hogy az RMDSZ feladta a magyarság érdekképviseletét külföldön, így az EU-ban is, mint ahogy elszalasztotta a külső kényszerteremtés lehetőségét a NATO-csatlakozáskor is. Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke elmondta, hogy több európai intézményhez is eljuttatták a Székely Nagygyűlés által elfogadott Kiáltványt, azért, hogy felhívják a figyelmet a magyar kisebbség gondjaira. Leszögezte: függetlenül a jelentés tartalmától, tovább fognak harcolni Székelyföld területi autonómiájának a megteremtéséért – írja a Szabadság.

Üldözik az újságírókat Ukrajnában?

Ukrajna bíróságain jelenleg 11 kereset található újságírók és a lapok szerkesztőségei ellen. 2006 március-áprilisában több mint tíz esetben számoltak be a sajtókiadványok munkatársai arról, hogy cenzúrával és testi sértéssel fenyegették őket. A PRIMA-News internetes kiadvány szerint a közelmúltban megverték Volodimir Kacmant, a kijevi „Sztolicsnyi novosztyi” főszerkesztőjét, továbbá Zorjana Iljenkót, a lembergi „Argument-hazeta” tudósítóját. Kacmant súlyos fej- és végtagsérülésekkel szállították kórházba. A lembergi újságíróra pedig két ismeretlen személy támadt rá, az arcát és a fejét ütötték. A rendőröknek többnyire nem sikerül megtalálniuk az elkövetőket – számol be a Kárpátinfo.

Erdélyi: Szlovákiában a magyarok másodrangú polgárok

Az Európai Parlament egyes képviselői a szlovákiai magyarok diszkriminációját aggodalommal figyeli – mondta Bernat Joan I Marí katalán képviselő. Hozzátette: ”Ugyan nem vagyok közép-európai specialista, ám ha a magyar kisebbség nem tud szót érteni anyanyelvén, ez az emberi jogok megsértését jelenti„. Szavait megerősítette a Brüsszelben tartózkodó Erdélyi Géza szlovákiai református püspök is: ”Ugyanolyan adót fizetünk, mint a szlovákok, ezért nem akarunk másodrangú polgárok lenni„. Szerinte a 110 ezer, többségében magyar nemzetiségű tagot számláló szlovákiai magyar református közösség legnagyobb problémája az egyházi vagyon restitúciója. Mint mondta: a nyelvi és adminisztratív akadályok fékezik az egyházat és az egyéneket visszaigénylési jogaik gyakorlásában. Próbálta felvenni ugyan a kapcsolatot a szlovák képviselőkkel, ám nem járt sikerrel – írja a felvidek.ma.