„Abban egyetértettünk, hogy a Ferge-féle program jó, de abban is, hogy jövőre biztosan nem tudunk több pénzt fordítani szociális célokra, mint az idén” – mondta a Hírszerzőnek az MSZP és az SZDSZ által létrehozott, az új kormány szociális programját kidolgozni hivatott munkacsoport egyik tagja. Az újság forrása szerint emiatt Göncz Kinga szociális miniszter egy „elég szegényes” programtervezetet mutatott be nekik, amely elsősorban arról szólt, hogy mit lehet Ferge Zsuzsa elképzeléseiből plusz források nélkül megvalósítani. Ilyen lehet például, egy „játszóház-hálózat” létrehozása azokon a leghátrányosabb helyzetű településeken, „ahol a gyerekek teljesen ingerszegény környezetben élnek”, illetve a meglévő ellátási formákon belül a rászorultság elvének fokozottabb érvényesítése. Egy szocialista politikus úgy vélekedett, hogy a jövő hét végére akár már be is fejezhetik a munkát, és összeállíthatják azt az intézkedéscsomagot, amit a két párt közötti politikai egyeztetések tárgya lesz.
Gyurcsány Ferenc még tavaly ősszel kérte fel Ferge Zsuzsát a Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program kidolgozására. A márciusra elkészült javaslatcsomag komplex intézkedéseket tartalmaz a pénzbeli ellátások növelésétől kezdve a szülők foglalkoztatási lehetőségeinek bővítésén át az ellátórendszer korszerűsítéséig és a lakhatási körülmények javításáig.
Így a rövid távú (még az idén, de legkésőbb jövőre megvalósítandó) célok közé tartozik például a családi pótlék differenciált emelése, melynek mértéke a három és több gyermekes családoknál, valamint a gyermeküket egyedül nevelőknél az átlagos bérnövekedést tíz százalékkal meghaladó mértékben. Számítások szerint a két csoportnál minden egy százalékos emelés 1,5 milliárd forintba kerülne.
Az interneten található összefoglaló szerint „legkésőbb a Program második évétől kezdve jelentősen megemelendő a negyedik és annál több gyermek után járó családi pótlék”. Itt egy százalékos növekedés évi 500 millió forintba kerülne. (Ma Magyarországon egyébként a három és több gyermekes családok 36 százaléka, a gyermekek 40 százaléka él szegénységben.)
Külön foglalkozna a program a munkanélküli családok helyzetének javításával, itt első körben az eltartott gyermekkel rendelkezők számára megemelt álláskeresési támogatás jöhet szóba, valamint a támogatás folyósításának meghosszabbítása azokon a településeken, ahol az átlagosnál kétszer nagyobb a munkanélküliség. A Munka Törvénykönyve módosítását javasolja a program annak biztosítására, hogy a kisgyermekes szülők alanyi jogon dolgozhassanak részmunkaidőben. Ugyanakkor az átképzéseken részt vevők számára biztosítani kellene, hogy gyermekeik napközbeni ellátása megoldott legyen.
Az ellátórendszer fejlesztése egyébként is kiemelt része a programnak. A javaslatok között szerepel a közoktatási és önkormányzati törvény módosítása úgy, hogy azokon a településeken, ahol minimum 20 óvodáskorú van ott 3-5 éven belül kötelező legyen beindítani az óvodai ellátást. Azokon a helyeken pedig, ahol minimum 40 alsó tagozatos korú gyermek él, „ott számukra legyen biztosított az oktatás és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások igénybe vételének lehetősége”. Ugyanakkor azokon a településeken, ahol nincs legalább 40 felsős, ne lehessen felső tagozatot működtetni.
(hirszerzo.hu)

Budapest Pride 2025: így alakul a szombati felvonulás útvonala