Gyurcsány Ferenc miniszterelnök beadványban tudatta a Fővárosi Bírósággal, hogy elállt a Magyar Nemzet kiadója ellen kezdeményezett személyiségi jogi pertől – jelentette be a tegnapi első, és egyben utolsó tárgyalási napon Pataki Árpád. A bíró a kereset visszavonásáról a felperes és ügyvédje távollétében tájékoztatta lapunk jogi képviselőjét, határozatában pedig húszezer forint perköltség, valamint hatezer forint kereseti illeték megfizetésére kötelezte Gyurcsány Ferencet.
A kormányfő keresetében annak megállapítását kérte a bíróságtól, hogy a Magyar Nemzet 2006. január 18. és január 21. között négy lapszámában megsértette jó hírnevét. Kifogásolta, hogy a cikkekben közölt „egy nem létező céggel alapozta meg a vagyonát”, illetve „hatósághoz benyújtott okiratokat írt alá, szerződéseket kötött, taggyűléseken képviselte a fantomcéget” tényállítások valótlanságot tartalmaztak, illetve hamis látszatot keltettek.
A miniszterelnök beadványában nem indokolta meg, hogy miért lépett vissza a pertől. A bírósági kereset előzménye a lapunkban idén januárban megjelent cikksorozat.
Ennek lényege a következő pontokban foglalható össze.
1. 1992-ben volt egy törvényesen működő betéti társaság, a Nomentana Bt., amelynek tagja lett a jelenlegi miniszterelnök is.
2. A bt. tulajdonosai elhatározták, hogy a céget korlátolt felelősségű társasággá alakítják át. Az átalakulási papírokat a bejegyzés érdekében benyújtották a cégbírósághoz.
3. A kérelem benyújtását követően a Nomentana Bt. elkezdett kft.-ként működni, és Gyurcsány Ferenc annak ügyvezetőjeként járt el.
4. Az átalakulási kérelem elbírálásáig a Nomentana 100 százalékos tulajdonosa lett annak az Aldo Kft.-nek, amely a Gyurcsány-féle privatizáció alapcégévé vált.
5. A cégbíróság a benyújtott iratokban különböző hiányosságokat talált, és a céget hiánypótlásra szólította fel, amelynek az – a jogkövetkezmények (elutasítás) ismerete ellenére – nem tett eleget.
6. A cégbíróság a hiánypótlás elmaradása miatt az átalakulást nem engedélyezte, és elutasító határozatában felhívta a társaság figyelmét arra, hogy a továbbiakban csak betéti társaságként működhet.
7. A bírósági határozatot a cég a jogi képviselője útján kézhez vette, és nem nyújtott be ellene fellebbezést.
8. Gyurcsány Ferenc és tulajdonostársa a bírósági döntést figyelmen kívül hagyta, és nem tette meg azokat a szükséges lépéseket, amelyeket a jogszabályok ilyen esetben előírtak.
9. A törvényes eljárás helyett továbbra is kft.-ként működtették a céget, és Gyurcsány Ferenc a kft. ügyvezetőjeként járt el. A jogellenesen tovább működtetett cég – mivel 1993. szeptember 17-től jogilag nem létezett – fantomcégnek minősült.
10. Ettől az időszaktól kezdődően a nem létező Nomentana Kft. működésével kapcsolatos társasági iratok, a kft. által különböző hatóságokhoz benyújtott okiratok hamisnak minősülnek.
Minden szerződés, amelyet a társaság ettől az időtől kezdve kötött – legyen az bármilyen kötelezettségvállalás vagy jogszerzés –, semmis, tehát érvénytelen.
11. Abban az időszakban, amikor az Aldo Kft. tulajdonosaként a nem létező Nomentana Kft. járt el, az Aldo tevékenysége is jogellenesnek minősül. Az Aldo Kft. életében pedig éppen ebben az időszakban történt jelentős vagyongyarapodás. Az Aldo Kft. lízingszerződést kötött az állami tulajdonú balatonőszödi kormányüdülőre és a Szalay utcai 300 négyzetméteres ingatlanra. Az Aldo megszerezte a szintén állami tulajdonú Szalay u. 4. szám alatti, több mint 500 négyzetméteres belvárosi ingatlanegyüttest, valamint a már korábban privatizált balatonszemesi villát.
12. 1995 decemberében Gyurcsányék gyakorlatilag beismerték a törvénytelen működést azzal, hogy betéti társaságként ismét döntöttek a korlátolt felelősségű társasággá történő átalakulásról.
13. Alapvető érdekük lehetett ugyanakkor az, hogy a hatóságok ne vegyék észre a nem létező Nomentana Kft. működését, ezért a fantomcég által jogellenesen megtartott adó-, társadalombiztosítási és statisztikai azonosító számok mögé álcázták be a valódi Nomentana Kft.-t. Ezzel azt a látszatot keltették, hogy a nem létező Nomentana Kft. és a valódi Nomentana Kft. ugyanaz a társaság.
14. Azzal, hogy 1995. év végén valódi kft.-t csináltak a Nomentana Betéti Társaságból, nem lehetett törvényessé tenni a nem létező Nomentana Kft. két évig tartó jogellenes működését. A valódi Nomentana Kft. cégbejegyzését követően az ál-Nomentana Kft. végleg köddé vált, a fantomügyvezetőből pedig 2004-ben Magyarország miniszterelnöke lett.
Gyurcsány jogerősen hazudott. Gyurcsány Ferenc a Fittelina-ügy kapcsán korábban már pert vesztett lapunkkal szemben. Akkor a Fővárosi Ítélőtábla kimondta: a Magyar Nemzet megalapozottan jutott arra a következtetésre, hogy a perelt cikkekben említett rádióműsorban a miniszterelnök a Fittelina Kft.-ről beszélt, mert azok a tények, amelyeket ekkor Gyurcsány előadott, csak erre a vállalkozásra vonatkozhattak. A két írás egy olyan cikksorozat része volt, amelyben feltártuk: a Gyurcsány családjának villáján végrehajtott luxusberuházás felveti az adócsalás gyanúját. Ennek lényege: a kormányfő és felesége tulajdonában lévő Fittelina Kft. a házaspár lakhelyéül szolgáló Szemlőhegy utcai ingatlanba fitneszparkot, úszómedencét telepített, amelyek után magánszemélyként nem igényelhették vissza az áfát, a cég azonban igen.
