Sólyom: Nem lehet általában a határon túli magyarságról beszélni

Nem lehet általában a határon túli magyarságról beszélni – mondta Sólyom László azután a konferencia után, amelyet az ő kezdeményezésére rendeztek Budapesten a határon túli magyarok helyzetének és problémáinak pontos megismerése céljából. A nem nyilvános tanácskozáson a szomszédos országokban élő magyar tudósok, a közéleti és a civil szférában elismert személyiségek vettek részt.

Nem lehet általában a határon túli magyarságról beszélni – fogalmazott Sólyom László azután a konferencia után, amelyet az ő kezdeményezésére rendeztek Budapesten. A köztársasági elnök szomszédos országokban élő magyar tudósokkal, közéleti és a civil szférában elismert személyiségekkel vitatta meg a határon túli magyarok helyzetét.

Sólyom László úgy vélte, a határon túli magyarság esetében sem lehet általánosítani, hiszen az egyes országokon belül is rendkívül tagolt a magyarság helyzete. Hangsúlyozta: régiónként gyökeresen mások a magyar emberek kilátásai.

A Sándor-palotában megtartott konferenciára a szomszédos országokból 17 meghívott érkezett. A köztársasági elnök a résztvevőknek írott meghívólevelében úgy fogalmazott: ki kell lépni a frázisok, a romantikus elképzelések és a magyarországi belpolitikai szempontok köréből, amikor a határon túli magyarok helyzetéről gondolkodunk.

A konferencián a felvidéki, a kárpátaljai, a horvátországi, a szlovéniai, az ausztriai, erdélyi, és a délvidéki meghívottak is beszámoltak az ottani magyarság problémáiról. A délutáni kerekasztal-beszélgetés három témát ölelt fel: a határon túli magyarok helyzetének megváltozása az új európai viszonyok között (az Európai Unió jelenlegi tagjai és a közeljövőben taggá váló országai és a többi ország helyzete közötti eltérés); a fiatal generációk magyarságtudata és a támogatáspolitika.

A köztársasági elnök által kezdeményezett „Határon túli magyarság a XXI. században. Tények és perspektívák – egy új megközelítés igénye” című konferenciasorozat abból a célból jött létre, hogy a határon túli magyarok helyzetét és problémáit a lehető legpontosabban megismerhesse a hazai politika. Az államfő kezdeményezése mögött egy megújult szemlélet alapjainak lerakása áll, mivel Sólyom László elnöki tevékenysége egyik sarkalatos pontjának tartja a nemzeti összetartozás erősítését, aminek egyik feltétele a határon túli magyarok helyzetének megismerése – írta a Köztársasági Elnöki Hivatal korábbi közleménye, amely szerint a problémák és a perspektívák együttes feltárásával „az államfő hatni akar arra, hogy megváltozzék a határon túli magyarokkal kapcsolatos anyaországi gondolkodásmód és cselekvés”.

Az államfő elképzelései szerint a találkozó-sorozat éveken át tart majd. Évente két-három alkalommal ülnének össze a meghívottak. Sólyom László azt is hangsúlyozta: kezdeményezése nem kívánja helyettesíteni a Magyar Állandó Értekezlet munkáját.

(keh.hu, radio.hu)