Szigorúbbak lesznek a vagyongyarapodási vizsgálatok?

A számos költségvetési egyenlegjavító ötlet egyike a vagyonosodási vizsgálatok aktívabb alkalmazása lenne. Ha ezeket a magánszemélyek nagy értékű beszerzéseihez kapcsolódva alkalmaznák, az tetemes összeget hozhatna az államkincstár számlájára.

A nemrég megszellőztetett javaslat szerint a magánszemélyek vagyongyarapodásának hátterét azokban az esetekben is vizsgálhatná az adóhatóság, amikor nagy értékű vagyontárgy – például prémiumkategóriás személygépkocsi –, vagy értékes ingatlan kerül egy magánszemély tulajdonába – írja a Napi Gazdaság. Ha az illető szja-bevallásából az derülne ki, hogy a szóban forgó összeget nem fizethette ki adózott jövedelméből, valamint nem tudna jogszerű vagy hitelesen igazolható magyarázattal szolgálni a pénz forrásáról, annak egy részét adóhiányként állapíthatná meg a hatóság.

Noha vagyonosodási vizsgálatokat rendszeresen végez az APEH, arra egyelőre nem ad lehetőséget a jogi szabályozás, hogy a magánszemélyek beszerzéseiből – vagyis e vagyontárgyak, illetve ingatlanok értékesítésében részt vevő, illetékes szervezetek által rendszerszerűen biztosított adatokból – kiindulva kezdeményezzen ilyen vizsgálatot a hatóság. Juhász István, az APEH szakmai elnökhelyettese szerint a vagyonosodási vizsgálatokat az szja-bevallások alapján végzik, jellemzően közérdekű bejelentések és más információk nyomán indulnak az ellenőrzések. Ez utóbbi körben különösen a társaságok eltitkolt bevételeiből és fiktív számláiból származó, a társaság tulajdonosainál jelentkező jövedelmekre, az ezeket érintő bevallásokra, és ezek felhasználására kell gondolni.

Noha a legtöbb adózási és költségvetési szakértő egyetért avval, hogy ma a GDP 15-20 százalékára becsült feketegazdaság nagysága jelentősen csökkenthető lenne a magánszemélyek vagyonosodásának, illetve tényleges jövedelmeinek szélesebb körű vizsgálatával, erre az APEH ellenőrzési irányelvei alapján egyelőre nem nyílik lehetőség. Holott évről évre nőtt a vizsgált magánszemélyeknél megállapított átlagos adóhiány összege.

Tavaly 610, 2004-ben pedig 585 esetben végeztek ilyen vizsgálatot. A vizsgált magánszemélyek az eltitkolt jövedelmük után átlagosan 5,25 millió forint adó befizetését mulasztották el a tavalyi, 4,62 milliót a 2004-es vizsgálatok alapján. Ez átlagosan akár 10 milliós be nem vallott jövedelmet is jelenthet – nem feltétlenül egy évre vonatkozóan, mivel a vagyonosodási vizsgálatokat tipikusan több év bevallási adatai alapján végzik. Az idén áprilisig elvégzett 184 vagyonosodási vizsgálat során 1,7 milliárd adóhiányra bukkantak, vagyis személyenként átlagosan 9,23 millió forint maradt befizetetlenül.
(Napi Gazdaság)