Felvidek.ma: Történelmi demonstráció Versailles-ban
Figyelemfelhívó demonstrációra kerül sor a Párizs melletti Versailles-ban található Kis-Trianon palotánál a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és a Kárpátia zenekar közös szervezésében. Itt írták alá 1920. június 4-én azt a békediktátumot, melynek következtében tizenhárommillió addigi magyar lakos került a határokon kívülre. A mozgalom által elindított, s immár hagyományossá vált felvonulás tehát idén nem ér véget Budapesten, Szlovákia nagykövetségénél, hanem egy pár száz fős csoport továbbutazik Franciaországba.
Zagyva György Gyula, a mozgalom alelnöke elmondta: a tavalyi hasonló rendezvényükön nyolcezer ember vett részt, idén azonban ennél is többre számítanak. Mint mondta: hiába jelent meg több ezer ember a rendezvényeiken, a hazai sajtó említést sem tett róluk. Ezért döntöttek úgy, hogy külföldön hívják fel a figyelmet a határon túli magyarok helyzetére – tette hozzá. Zagyva hangsúlyozta: akciójuk nem Franciaország ellen irányul, a helyszínt a békediktátum ottani aláírása miatt választották. Közölte: külföldnek tudnia kell arról, hogy az 1920-ban megkötött békediktátum igazságtalan, és a határon túli magyarok még az abban szereplő jogokat sem kapják meg. Számításaik szerint akár nyolcszázan is csatlakozhatnak a franciaországi akcióhoz – adja hírül a felvidek.ma.
Háromszék: A román nyelv oktatása kisebbségi iskolákban
Elengedhetetlen a román nyelv és irodalom tanterv megváltoztatása, a tankönyvek kicserélése és a záróvizsgáknak a jelenlegitől eltérő, a nemzeti kisebbségek számára megkülönböztetett követelményrendszer szerinti megszervezése – hangoztatta Balázs Lajos egyetemi professzor a tegnap elkezdődött szakmai megbeszélésen. A Kovászna Megyei Tanfelügyelőség és a Romániai Magyar Pedagógusszövetség által szervezett többnapos rendezvényen tizennégy megye román szakos pedagógusai, szakfelügyelői és az oktatási minisztérium képviselői osztják meg tapasztalataikat a román nyelv és irodalom oktatásának nehézségeiről a kisebbségi iskolákban.
Balázs Lajos úgy véli, a legnagyobb gond abból adódik, hogy az érintett felek nem egyformán viszonyulnak a kérdéshez. A román körökben gyakran elhangzó vádak szerint a magyarok nem tudnak és nem is akarnak megtanulni románul; a román órákon is magyarul beszélnek; s hangoztatják, hogy a magyarok nyelvi fogyatékosok. Magyar részről pedig azt hallani, hogy ez a legnehezebb tantárgy; a román órákra minden többi tárgynál több erőfeszítéssel
tanulnak a diákok, olykor az egész család segítségével; az eredményt jóval túlhaladja a befektetés.
Balázs professzor skizofrén helyzetnek nevezte, hogy a felzárkózási nyelvhajszában a gyermekek sikeresebben megtanulnak angolul, mint románul. Úgy véli, ez is azt jelzi, hogy feltétlenül változtatni kell a nyelvoktatási stratégián. Elmondása szerint a román nyelvű tankönyvekben a leckék hosszúak, a bonyolultabb szavakat szintén bonyolult, addig ismeretlen szavakkal magyarázzák a fülszövegekben, már elemiben metaforákkal vannak tele a versek, legtöbbször csak látszatkülönbségek léteznek a román anyanyelvűek számára írt tankönyvek és a kisebbségieknek címzett könyvek között. Közölte: egy használható, modern, korszerű románnyelv-ismeretre van szükségük a magyar diákoknak – tájékoztat a Háromszék.
Háromszék: Őszig nem lesz kisebbségi törvény?
A parlament mostani ülésszakán nincs esély a kisebbségi törvény elfogadására — véli Petre Strãchinaru román demokrata képviselő. Kifejtette: a koalíción belüli egyeztetések, tárgyalások folyamatosak, de rendkívül lassan haladnak, a következő hetekben pedig sokkal fontosabb jogszabályokat — például az átvilágítási törvényt — kell elfogadniuk. Strãchinaru, utalva Olli Rehn nemrég elhangzott nyilatkozatára, miszerint Románia megfelelően kezeli a nemzeti kisebbségek ügyét, kiemelte: az EU nem kezeli a csatlakozás feltételeként a kisebbségi törvény elfogadását.
A Konzervatív Párt (KP) vezetőjének nyilatkozatáról, mely szerint csak abban az esetben szavazzák meg a kisebbségi törvényt, ha elfogadják módosító javaslatukat, Strãchinaru kifejtette, értelmetlennek találja a felvetést. A KP tavaly ősz óta harcol azért, hogy a jogszabály biztosítson a székelyföldi románságnak önkormányzati képviselői helyeket. Strãchinaru szerint erre semmi szükség, ahol nagyobb számban élnek románok, van tanácstagjuk, máshol hiába teszik ezt kötelezővé, úgyis csak tehetetlen szemlélő marad a román képviselő. Véleménye szerint sokkal fontosabb lenne, hogy parlamenti képviselői helyet biztosítsanak a Kovászna és Hargita megyei románoknak, erről azonban nem sikerült meggyőzniük Voiculescu pártját — írja a Háromszék.
Karpatinfó: Bartók-vetélkedő Beregszászban
A zeneszeretet, a nemes vetélkedés jegyében zajlott a kárpát-medencei ifjúsági zenei Bartók-vetélkedősorozat beregszászi elődöntője április 22-én. A vetélkedőt a kettős Bartók évfordulóhoz kapcsolódva hirdette meg a Kárpát-medencében a Magyar Zenei Tanács, a Romániai Magyar Zenetársaság és a Magyar Zeneszerzők Egyesülete. A versenyre a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola dísztermében került sor, helyi szervezője a KMPSZ volt.
Az elődöntő érdekessége volt, hogy a jelenlévő csapatok három országot is képviseltek: Ausztriát a burgenlandi Felsőőr Kétnyelvű Szövetségi Gimnázium csapata, Magyarországot a debreceni Ady Endre Gimnázium és a nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium, Ukrajnát, Kárpátalját pedig a Bátyúi Gyermek Zeneiskola, illetve a Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola diákjai. A fiatalok már hónapokkal ezelőtt megkezdték a felkészülést, mégpedig a szervezők által az iskolájukba eljutatott szakkönyvek és vonatkozó zenei anyag segítségével. A témakörök felölelték Bartók életének fontos állomásait, színpadi alkotásait, szimfonikus kompozícióit, kamarazenéjét, zongoramuzsikáját, dalait és kórusműveit. A jól szervezett, pörgő játék során sor került egyebek mellett zenei felismerésre, adott zeneműből tartott kiselőadásra, Bartók gyűjtötte népdalok, kórusmű előadására, Bartók életútjának, munkásságának felelevenítésére. A szoros versenyben végül a nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium csapata gyűjtötte a legtöbb pontot, a munkácsi középiskolás lányoknak viszont sikerült megelőzniük a debreceni gimnazistákat, s így kivívták a budapesti döntőben való részvétel jogát. A döntőre Budapesten, a Magyar Kultúra Alapítvány budavári székházában kerül sor május 14-én. A Bartók-vetélkedő legjobb csapatának balatoni nyaralás lesz a jutalma – olvasható a Karpatinfón.
Szabadkai Rádió: Hiába tiltakoznak a nemzeti tanácsok Vajdaságban?
A 13 kisebbségi nemzeti tanács elnökeit fogadta a köztársasági kormányfő és a szerbiai parlament elnöke. A két elnökkel külön-külön lebonyolított megbeszélés témáját az a döntés képezte, ami a szerbiai, illetve a vajdasági műsorszórási ügynökség program-bizottságainak összetételét határozta meg. A nemzeti tanácsok elnökei elégedetlenségüket fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy a két említett testületben egyetlen olyan jelöltet se választottak be, akit a nemzeti tanácsok javasoltak. Vojislav Ko¹tunica és Predrag Markoviæ egyetértek abban, hogy az ilyen döntés nem megfelelő, azonban a köztársasági tisztségviselők más megoldást nem kínáltak fel. Vagyis továbbra is nyitott a kérdés – állapítja meg a 13 kisebbségi nemzeti tanács nevében a Szabadkai Rádió szerkesztőségéhez eljutatott közlemény.
origo.hu
Itt van Orbán Viktor sistergő válasza a hungarofób Manfred Webernek
