A megszorító intézkedések ellen demonstrációt fontolgatnak a szakszervezetek. A Liga már megkereste a társkonföderációk vezetőit, mert úgy látják, nincs sok esély arra, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanácsban elérjék „a munkavállalók és az állampolgárok számára rendkívül kedvezőtlen intézkedéscsomag„ visszavonását – írja mai számában a Népszabadság.
Gaskó István, a Liga elnöke közölte, ha a keddi OÉT-tárgyalás is sikertelenül zárulna, még a megszorító intézkedések bevezetéséhez szükséges módosítások parlamenti végszavazása előtt, július 7-ére tiltakozó demonstrációt szerveznek a Kossuth térre. Gaskó azt szeretné, ha a szakszervezetek közösen lépnének föl a tervezett intézkedések ellen. Az érdekvédő azt is elmondta, hogy a köztisztviselőket érintő leépítéseket csak akkor fogadják el, ha a kormányzati struktúra reformja már jól látható, s garantált, hogy nem romlik, hanem javul a közszolgáltatások minősége. Azt pedig elvárják, hogy gondoskodjanak azok sorsáról, akik nem kerülhetik el az elbocsátást. A szakszervezetek egyébként már kidolgozták a közigazgatási létszámcsökkentés módjára vonatkozó megállapodástervezetet.
Minden szervezet fontolgatja már egy ideje, hogy hangot adnak véleményüknek: nem értenek egyet a kormány azon tervével, miszerint a munkavállalók széles rétegeire kívánják hárítani a terheket – mondta az MNO érdeklődésére Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke. Tájékoztatása szerint egy héttel ezelőtt a Munkástanács körlevelet küldött tagszervezeteinek, amelyben megoldásokat, javaslatokat kértek, mit várnak tőlük a kialakult helyzetben. Az esetleges tüntetésről csütörtökön, a szövetségi tanácsülésen döntenek. A Munkástanácsok Országos Szövetsége több javaslattal is szolgált a kormánynak, szerintük megoldás lehetne a feketegazdaság kifehérítése, illetve a nemzetközi vállalatoknak adott kedvezmények csökkentése és a magyar vállalatok nagyobb támogatása – fogalmazott Palkovics Imre, hozzátéve: azt szeretnék, ha a kormány is hozna áldozatot.
Pataki Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének alelnöke óvatosan nyilatkozott, mint mondta, ma szakértői megbeszélésen vesznek részt a Pénzügyminisztériumban, és szerinte az OÉT-ülésen is sok minden eldőlhet. A szakszervezetek először közös álláspontot alakítanak ki, majd a közeli napokban az MSZOSZ testületi ülést tart, amelyen további egyeztetések lesznek – tette hozzá.
Nem túl optimista ugyanakkor a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke, aki kevés esélyt lát arra, hogy az eddigiekhez képest jelentős elmozdulás történik a kompromisszum irányába. Szabó Endre az MNO-nak azt mondta, nem tart kizártnak egy demonstrációt, amennyiben a helyzet úgy kívánja. A közszférát illetően idén egyetlen érdekegyeztető tanács volt, amelyen az önkormányzatok átalakításának törvényjavaslatát tárgyalták meg, illetve a közszolgálati jogviszony módosítását célzó törvényjavaslatot, amelyet határozottan elutasítottak. Szabó Endre hangot adott ugyanakkor azon véleményének is, hogy nagyon sok ügyről csak a sajtóból értesülnek, hivatalosan pedig semmilyen értesítést nem kapnak a az egészségügyi, az oktatási illetve a közigazgatási reformról. A SZEF elnöke ezért kemény vitákra is összetűzésekre is számít.
Nem tart kizártnak egy erőteljesebb fellépést Dr. Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke a tervezett intézkedésekkel szemben, ugyanakkor a Szövetség álláspontja szerint nem az időpont és a helyszín a fontos. Az Autonómok elnöke szerint most egységes álláspontot kellene kialakítani a szakszervezeti szövetségeknek, s ezt képviselni. Borsik János arról tájékoztatta az MNO-t, hogy éppen ma tartott ülést az elnökségük a holnapi OÉT ülés előkészítéseként. A Szövetség nem ért egyet semmilyen intézkedéssel, ami a munkavállalók fizetésének, reáljövedelmének csökkenéséhez vezet, ám nem sok jót várnak a holnapi egyeztetéstől. Szerintük ugyanis, amikor az előző ülésen Veres János elsorolta, mire nem hajlandó a kormány, azzal lényegében lehetetlenné tette a további eredményes vitát. Borsik hozzátette: Szövetségük nem hajlandó részt venni semmilyen „kuruzslásban”. Ilyennek minősítette például azt a javaslatot, hogy a 15 százalékos ÁFA-kulcsot kisebb mértékben, „csak” 17-18 százalékosra emeljék, tegyenek viszont 2-3 százalékpontot a 20 százalékosra.
Bosrik János szerint egyébként a mostaninál is súlyosabb következményekkel járhatnak az őszi bértárgyalásoknak, ugyanis úgy vélik: a kormányzati felelősség nem csupán az államháztartási hiány mértékében mutatható ki, hanem abban is, hogy most megpróbálják a bértárgyalásokat és az ebből adódó feszültségeket alacsonyabb szintre tolni, elhárítva maguktól a felelősséget.
Az Otthon start programról is beszélt Orbán Viktor Tusnádfürdőn
