Különadó, kamattámogatás után járulék
Az Országgyűlés hétfőn este folytatta le az államháztartás egyensúlyát javító, különadóról és a költségvetési forrásból származó kamattámogatások után fizetendő járulékról szóló javaslat részletes vitáját.
Tállai András (Fidesz) azt fejtette ki, hogy frakciója nem nyújtott be módosító javaslatokat, miután azokkal sem tudná támogatni a javaslatot. A politikus arra kérte a kormánypárti képviselőket, hogy győzzék meg a kormányt: vonja vissza ezeket az előterjesztéseket, amelyek az ellenzék szerint hihetetlen károkat okoznak az országnak, az eddig tisztességesen adózó, nyereséges vállalkozásokat a szürke- és feketegazdaságba, vagy külföldre kényszerítik. A Fidesz-frakcióból egyedül Kovács Ferenc nyújtott be módosító javaslatokat. Ezeket ismertetve Tállai András elmondta, hogy ezek az elvárt adó mellőzésére vonatkoznak, illetve az eva emelése ellen irányulnak.
Tállai András szerint az lenne tisztességes, ha a kormány –
amelynek pénzügyminisztere szerint az eva nagyon jó a
vállalkozásoknak és nagyon rossz az állami költségvetésnek –
megszüntetné ezt az adózási formát, nem törvénnyel kényszerítené erre az érintetteket vagy az előbb felvázolt módokra.
Kékesi Tibor (MSZP) úgy értékelte, hogy az elvárt adó egy
százmillió forintos forgalmú vállalkozás esetében 320 ezer forintot
jelentene, ami nem nevezhető nagy tehernek. Tállai András szerint ez viszont azt fogja eredményezni, hogy az említett tisztességesen adózó vállalkozók le fogják szorítani erre a
szintre bevételüket, vagyis az egészen veszít a költségvetés.
Göndör István (MSZP) úgy vélte, hogy a könyvelés a bizonylatokon alapul, tehát nem lehet ilyen módon megtervezni a bevételt. Tállai András szerint a kormánypártok – amelyek a választási kampány során és a kormányprogramban is adócsökkentést ígértek – 25 százalékos adóemelésre készülnek.
Az elnöklő Lezsák Sándor lezárta a részletes vitát, módosító
javaslatokról várhatóan a következő ülésen határoz a Ház.
Bush látogatásáról
A magyar külpolitika új prioritásait jelölte ki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, az eddig jellemző, úgynevezett hármas prioritás újragondolását szorgalmazva. Göncz Kinga külügyminiszter a teremben tartózkodott, s egyelőre csak tapsával jelezte, hogy egyetért a kormányfő gondolataival. Gyurcsány emlékeztetett: az elmúlt 16 évben a euroatlanti integráció, a szomszédságpolitika és a határon túli magyarság hármas prioritása jellemezte a magyar külpolitikát. A „hosszú menetelés” után, 2004-ben újra „kijelölődött” hazánk helyzete, mivel Magyarország ekkorra teljesítette az integrációs célok nagy részét, csatlakozott a NATO-hoz és az EU-hoz.
Magyarországnak láttatnia kell, hogy képes cselekvő módon újrafogalmazni globális politikáját – így a kormányfő, aki rámutatott: eddigi álláspontunk szerint „Magyarország a hazánk, Európa az otthonunk, az Egyesült Államok a szövetségesünk, Oroszország a stratégiai partnerünk”, épp úgy, mint számos ázsiai ország. Most már tovább kell menni – tette hozzá. Magyarországnak ki kell építenie a szorosabb amerikai-magyar, orosz-magyar kapcsolatokat, s ki kell építeni európai kül-és biztonságpolitikáját.
A kormányfő többször visszatért arra, hogy itt az ideje „elszakadni a pillanat csábításától”, s nemcsak a Kárpát-medencében, de globálisan és őrizni a biztonságot. Példaként az Oroszországgal kiépített kapcsolatok erősítését hozta fel Gyurcsány. Hozzátette: nem lehetünk híd a két nagyhatalom között, de törekedhetünk arra, hogy jobban értsék egymást a felek.
George Bush amerikai elnök látogatását az új magyar politikai szerep elismeréseként és értékeléseként említette Gyurcsány, aki „önmarcangolás és kivagyiság” helyett a stabilizációt, a szomszédokkal való jó együttműködést szorgalmazta.
Navracsics: Göncz Kinga elkezdte vagy befejezte?
Köszönjük a tanítást: ha Budapest utcáin összevész egy orosz és egy amerikai, akkor majd hídként feszülünk kettejük közé – ironizált a kormányfő beszédére reflektálva Navracsics Tibor. A Fidesz frakcióvezetője mindemellett emlékeztetett: a rendszerváltás nem a szocialisták érdeme, hanem az Antall-kormányé. Navracsics emiatt köszönetét fejezte ki többek közt Jeszenszky Gézának, s emlékeztetett: miközben az SZDSZ is már javában a nyugati világba való integrációról beszélt, amikor a szocialisták retorikáját a Szovjetunióval kiegyezés és legfeljebb egy hegemón kommunista többpártrendszer megteremtése jellemezte.
Navracsics emlékeztetett: a hazánkhoz hasonló kis államok 2-3 uniós szakpolitikára koncentrálnak, e területre fókuszálják szakemberképzésüket is. Az ellenzéki politikus utalt a költségvetés választások előtt eltitkolt helyzetére, mondván, hogy talán inkább e vonatkozásban lehet „történelmi felelősséget” említeni (ez volt a kormányfői felszólalás címe – a szerk.), s kellene az elhallgatott adatok miatt elszámolnia. A frakcióvezető föltette a kérdést: vajon a „külpolitikai kiselőadással” Göncz Kinga frissen kinevezett külügyminiszter pályát kívánja-e segíteni, vagy inkább azt akarja befejezni a miniszterelnök.
Semjén: Felelősség a lelki Trianonért
Ön az utolsó ebben a teremben, aki a magyar nemzet vonatkozásában „történelmi felelősség” szót kiejtheti a száján 2005 december 5-e óta – jelentette ki Semjén Zsolt, a KDNP frakcióvezetője. Gyurcsány „lelki Trianonba” vitte a magyar nemzetet, meghasonlásba az itteni magyarságot, míg a határon túli magyarság úgy élte meg a történteket, hogy az anyaország eltaszította őket – emlékeztetett a kereszténydemokrata frakcióvezető. Semjén hozzáfűzte: nem szociáldemokrata, hanem szélsőségesen neoliberális politikát folytat az MSZP. Európa-politikáról beszélve zavaros fejtegetések helyett a kormányfő kitérhetett volna olyan kérdésekre, hogy hová tolódik el az euró bevezetése, vagy hogy miért a könyveléséről híresült el Magyarország? – így az ellenzéki frakcióvezető. Semjén aláhúzta: a mindenkori magyar kormány az egyetemes magyar nemzetnek tartozik elszámolással, nem Moszkvának, Washingtonnak, Brüsszelnek vagy a Világbanknak.
Dávid: sikeres Gyurcsány külpolitikája
Dávid Ibolya (MDF) sikeresnek nevezte Gyurcsány Ferenc külpolitikáját, ugyanakkor megjegyezte: az mindaddig kirakatpolitizálásnak minősül, amíg nem párosul a magyar nemzet előnyökhöz jutásával. Mind az MDF elnöke, mind a KDNP frakcióvezetője kifogásolta, hogy a nemzeti felelősség kapcsán Gyurcsány Ferenc nem ejtett szót az Új egyensúly program intézkedéseinek hatásáról.
Megválasztották a Magyar Televízió Közalapítvány Ellenőrző Testületének elnökét és tagjait
Az Országgyűlés hétfői ülésén nagy többséggel választotta meg a Magyar Televízió Közalapítvány Ellenőrző Testületének elnökét és tagjait. A testület elnöke Jaczkovics László lett, aki a képviselők 318 igen, egy nem szavazattal, tartózkodás nélkül szavaztak meg. A testület tagja lett Berkecz Jánosné, akit 295 igen, 3 nem szavazattal és egy tartózkodással, valamint Fehér Zsuzsa, akit 316 igen, ellenszavazat nélkül, egy tartózkodással szavaztak meg a képviselők.
Határozathozatalok
Kovács Tibor szocialista képviselőt választotta az Országgyűlés ma az Állami Számvevőszék alelnökeit jelölő bizottság elnökének. A képviselők megszavazták, hogy az ÁSZ-alelnököket jelölő eseti
bizottság alelnöke Domokos László (Fidesz), tagja pedig Keller
László (MSZP), Dancsó József (Fidesz), Farkas Imre (MSZP), Lakos Imre (SZDSZ), Latorcai János (KDNP) és Herényi Károly (MDF) legyen. A Ház döntése alapján Almássy Kornél MDF-es képviselő a sport- és turisztikai bizottság alelnöke lett.
Több mentelmi ügyben is határozott a parlament. Ezek közül Lasztovicza Jenő (Fidesz), Kerényi János (Fidesz) ügyében, valamint Tasó László (szintén Fidesz) esetében három bírósági megkeresés kapcsán a Ház az érintett képviselők mentelmi jogának fenntartása mellett döntött. Császár Antal László (Fidesz) maga is kérte mentelmi jogának felfüggesztését, amelyet a parlament határozatban – 300 szavazattal, 6 ellenében, 7 tartózkodás mellett – ki is mondott.
Ezen a héten is három napos ülést tart az Országgyűlés, amely ma délután 13 órakor kezdte meg heti munkáját.
(Magyar Rádió, MTI)
Tusnádfürdő
Balazs Hanko: Romania and Hungary to Sign Long-Awaited Cultural Framework Agreement
