Már csak a túlélésben bízhat a magyar baromfiágazat

A madárinfluenza miatt a magyar baromfiágazat szereplői válságos helyzetbe kerültek, és a túlélés vált a legfontosabb stratégiai elemmé a vállalkozások működésében – áll a Baromfi Terméktanács piaci összegzésében, amelyet a szervezet közgyűlésére állítottak össze.

Az összeállítás szerint a krízishelyzet kezelésére az uniós illetékesek hajlandónak mutatkoztak ugyan, de az ágazat támogatását lehetővé tévő rendeletet későn alkották meg a magyar szakértők szerint. A rendelet által lehetővé tett intézkedések pozitív hatása a hazai baromfiágazat számára legkorábban csak ez év őszén várható. A szakértők úgy vélik: ekkor is csak korlátozott mértékű lesz a hatás. A madárinfluenza miatt elszenvedett veszteségek kompenzációja pedig várhatóan elmarad majd a szükségesnek ítélttől. Az uniós támogatási rendelet ugyanis a termelés csökkentését kívánja ösztönözni – áll az összegzésben.

Az Európai Unió – a magyar elemzők szerint – erőtlennek bizonyult a WTO-tárgyalásokon a támogatások leépítése, továbbá a vámok mérséklése, a burkolt támogatások és a versenytorzító intézkedések megszüntetésének kérdéseiben. Az érintettek azt sérelmezik leginkább, hogy az unió tárgyaló küldöttsége nem képviselte következetesen érdekeiket e fontos kérdésekben.

A magyar baromfiágazat számára nemcsak az Európába irányuló, növekvő brazil export jelent konkurenciát, hanem a feltörekvő és egyre sikeresebb unión belüli szállító, Lengyelország is. Eközben a magyar feldolgozók még a szomszédos országokba sem tudnak jelentősebb mennyiségű árut kivinni.

A csirkepiacon az elemzés szerint kezd visszaállni a normálisnak tekinthető helyzet. Jelenleg akár keresleti piacról is lehet beszélni, ugyanis a hazai fogyasztás növekedésével együtt az import is jelentősen nő. Az export viszont csökkent, és a termelési költségek egyes elemei – például az energia ára – is emelkednek.

A Carnex-csoport pénzügyi helyzetének megrendülése miatt a békéscsabai üzem beszüntette működését. A zalaegerszegi feldolgozó sorsa pedig kérdésessé vált. E két üzem együttesen évente átlagosan 30 ezer tonna csirkét vágott le, ezért válságuk kihat az egész iparágra.

A pulyka ugyancsak a madárinfluenza kárvallottja volt, és e szárnyas piaca még mindig nem rendeződött, sőt ellentmondásos. A felvásárlási árak önköltség alattiak, a belföldi fogyasztás növekszik ugyan, de ezzel párhuzamosan az import is. Az export pedig stagnál.

A vízi szárnyasok közül a kacsa iránti kereslet arra ösztönözte az ágazatban tevékenykedőket, hogy növeljék az idei termelést. Az elemzők szerint a piaci viszonyok már nem annyira kedvezőek, mint tavaly voltak. A libatartók és -feldolgozók az elmúlt két évben piaci kényszerből jelentős termeléscsökkenést hatottak végre.

Az ágazat rentabilitásának helyreállítása szempontjából azonban – a szakértők szerint – ez helyes döntés volt. Ezt mutatja az is, hogy a múlt év végi készletek a korábbinál jóval kedvezőbbek voltak, és így további termelés-visszafogásra már nincs szükség.

A Baromfi Terméktanácstól származó korábbi információ szerint a baromfiágazat éves árbevétele átlagosan mintegy 250 milliárd forint. A víziszárnyasok értékesítéséből származó éves árbevétel pedig százmilliárd forintra tehető.

(MTI)