Századvég: Nem úgy kell karcsúsítani, ahogyan a kormány szeretné

A leépítéseknél sokszor megalapozatlanul hivatkoznak nemzetközi összehasonlításokra. Ha az európai adatokat vesszük kiindulópontként, nem biztos, hogy valóban úgy és olyan mértékben kell karcsúsítani az államot, ahogyan és amennyire azt a kormány szeretné – áll a Századvég Alapítvány legfrissebb monitoringjelentésében.

A Századvég Alapítvány az állam szerepvállalásának újraértelmezésével kapcsolatos (állami) elképzelésekről közzétett friss elemzése szerint a leépítést szorgalmazó javaslatok sokszor megalapozatlanul hivatkoznak különféle nemzetközi összehasonlításokra. Vagyis – mint azt a Népszabadságnak Gazsó Tibor kutatási igazgató kifejtette – bizonyos területeken valóban lehet az állam túlsúlyáról beszélni, csak éppen korántsem biztos, hogy azokon, ahol azokra már-már közhelyszerűen hivatkoznak.

Gazsó hangsúlyozta: elemzésük alapján értelmetlennek tartják az állami funkcionális kiadások összehasonlítását. Ennek illusztrálására hozott két példát az egészségügy területéről. Az IMF-kiadványokra támaszkodó alternatív számítás szerint a szlovák egészségügy kiadásai meghaladták a magyarét, az Eurostat adatai szerint viszont a felét sem teszik ki. Valamelyik kimutatás – rosszabb esetben mindkettő – nem stimmel.

Valójában az állami szerep értelmezéséről szóló vitáknak ad új hangsúlyokat a kutatás azzal, hogy megkérdőjelez bizonyos evidenciákat. Kell-e karcsúsítani az államot? Szükség van-e a közigazgatásban létszámcsökkentésre? Gazsó Tibor véleménye szerint stratégiai kérdésekről van szó, csakhogy – állítja – a stratégiai válaszok alapja nem lehet csupán az európai mutatókkal való összevetés. Ennek illusztrálására néhány példa az anyagból.

1. Ha a nemzetközi összehasonlításokat vesszük alapul, akkor az államnak a jelenleginél jóval nagyobb szerepet kellene vállalnia a társadalombiztosítási, a szociális és jóléti szolgáltatások, az egészségügy és a honvédelem terén.

2. A közigazgatási kiadások és létszám jelentős csökkentését a kormány az általános közszolgáltatásokon belüli bérkiadások összehasonlításával indokolja. Csakhogy: eközben szó sem esik arról, hogy az egész közszolgáltatási funkcióra összességében jóval kevesebbet költünk, mint az európai átlag.

3. Az oktatás területére eső magyar kiadás 2003-ban (ekkori adattal érvel a kormány) valóban jelentősen magasabbnak mutatkozott, mint az európai átlag. E ponton azonban célszerű felhívni a figyelmet arra, hogy 2004-re a magyar zárszámadások adatai szerint GDP-arányosan 0,4 százalékponttal csökkent e kiadás, miként valószínűleg 2005-2006-ban is, tehát korántsem elképzelhetetlen, hogy 2006-ra már megtörtént az oktatási kiadásoknak a 2003-as európai uniós átlagra való csökkentése, e tendencia fenntartása stratégiailag indokolatlan lenne.

(Népszabadság)