Öt törvényjavaslat elfogadásáról szavazott hétfőn az Országgyűlés.
A Ház elfogadta az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. Az egyes pénzügyi tárgyú törvényeket módosító javaslat tartalmazza többek között a kamatból és a tőzsdei ügyletekből származó jövedelmek 20 százalékos megadóztatását, az egyszerűsített vállalkozói adó kulcsának 15-ről 25 százalékra emelését, és az általános forgalmi adó középső kulcsának 15-ről 20 százalékra emelését.
Igent mondott a parlamenti többség a házipénztár adóról szóló törvényjavaslatra is. Az Országgyűlés 200 igen, 145 nem szavazattal fogadta el a törvényjavaslatot. A házipénztár adóról szóló törvényjavaslat az üzletmenet által indokolt mértéket meghaladó állományra (300 ezer forint felett, amennyiben ez meghaladja az éves forgalom 0,8 százalékát) vezet be 20 százalékos adót, így kívánják megakadályozni a rendellenes házipénztár-használatot.
Az Országgyűlés hétfőn elfogadta az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló törvényjavaslatot is. Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és a bankok
által a költségvetési forrásból származó kamattámogatások után
fizetendő járadékról szóló javaslat értelmében négy százalék
szolidaritási különadó fizetésére lesznek kötelezettek a nyereséges vállalkozások és a hatmillió forint feletti éves jövedelemmel rendelkező magánszemélyek. A bankok az államilag támogatott hitelek kamatbevétele után fizetnek majd 5 százalékos járadékot. A képviselők közül 195-en szavaztak igennel, 149-en nemmel, egy tartózkodás volt. A szavazás előtt a KDNP-s Hargitai János úgy fogalmazott, a kormány azért kényszerül arra, hogy különadót és járadékot vessen ki, mert gazdaságpolitikája megbukott. „Most (a kormány) keresi azokat a jogalanyokat, legyen szó gazdasági társaságokról, jogi vagy magánszemélyekről, akiktől még valamifajta külön sarcot lehet elvenni, és ezzel lehet gazdagítani a költségvetés amúgy üres kasszáját” – mondta az ellenzéki képviselő.
Nem kapta meg az elfogadáshoz szükséges kétharmados többséget a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényjavaslat. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény módosításával már az őszi választások után jelentősen csökkent volna a megyei és a fővárosi közgyűlés létszáma.
Leszavazták azt az alkotmányt módosító javaslatot, amely alkotmányi szintre emelte volna a régiót, mint önálló területszervezési egységet.
Ellenzéki össztűz
Lukács Tamás (KDNP) a kormányfőhöz intézve szavait azt mondta: „ez az ország olyan, amilyenné tették”. A konvergenciaprogrammal kapcsolatban azt kifogásolta, hogy abban társadalompolitikai kérdések nincsenek megemlítve. Kormánypárti politikusokhoz szólva a KDNP-s képviselő azt mondta: „Önök megnyerték a választást, és elveszítették a hitelességüket”.
Navracsics Tibor (Fidesz) a miniszterelnök napirend előtti felszólalására reagálva azt mondta: pártja nem fogja megszavazni azt a csomagot, melyet a kormánypártok állítottak össze, és azt kérte a kormánytól, hogy vonja azt vissza. Mint fogalmazott, a kormánypártok olyan csomagot akarnak elfogadtatni az Országgyűléssel, amely garantáltan nem európai életszínvonalat ad a magyar nemzet többségének.
Kuncze Gábor (SZDSZ) Navracsics Tibor felszólalására válaszolva azt mondta: nem őszinte a frakcióvezető, mert pártjának az egyeztetéseken nem voltak javaslatai, hogy mit kellene tenni a mostani helyzetben. Hozzátette: nevetséges az a felvetés a Fidesz részéről, hogy a kormány vonja vissza a benyújtott törvényjavaslatokat.
Herényi Károly (MDF) arról beszélt, hogy hat éve kontrollálhatatlan az államháztartás, mert azt se a kormány, se az Országgyűlés nem tudja pozitív irányba befolyásolni. Mint mondta, szükség van azokra a lépésekre, amelyek kísérletet tesznek arra, hogy a költségvetést és az államháztartást rendbe tegyék. De ezt lehetett volna sokkal jobban egyeztetni, és a politikai konszenzusra kísérletet tenni – tette hozzá.
Kovács Tibor (MSZP) arra mutatott rá, hogy az ellenzéki pártok a reform elveivel végig egyetértettek, „csak amikor a konkrét javaslatokat kell elfogadni a parlamentben, akkor érdekes módon teljesen elfogadhatatlan javaslatokat fogalmaznak meg”.
Surányi a Konvergencia Tanács tagja
A kormány Konvergencia Tanácsot hoz létre – jelentette be Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben napirend előtti felszólalásában.
A tanácsnak az lesz a feladata, hogy közreműködjön a konvergenciaprogram előkészítésében, és hogy támogassa a program érvényre juttatását a költségvetésben – közölte a kormányfő, hozzátéve, hogy a tanács tagja lesz: Bogsch Erik, Simor András és Surányi György.
Gyurcsány Ferenc elmondta: a kormány konzultációt kezdeményez a Magyar Nemzeti Bankkal a Brüsszelnek szeptember elsején benyújtandó felzárkóztatási programról, de a program tervezetét augusztus közepén elküldi az Országos Érdekegyeztető Tanácsnak (OÉT), valamint a parlamenti pártoknak is.
„A konvergenciaprogram sokak közös akarata és programja kell hogy legyen” – mondta a miniszterelnök, aki kitért arra is, a program nemcsak számokból áll, nemcsak makrogazdasági kiigazítás, hanem a politikai és a gazdasági stabilitás, a gazdasági versenyképesség megerősítése. Gyurcsány Ferenc hozzátette: a programot augusztus 31-ig megalkotják. „Nincs alternatívája a tárgyalásnak és az egyeztetésnek„ – fogalmazott a kormányfő. A miniszterelnök szerint a konzultációk azért fontosak, mert a konvergenciaprogram végső célja a „megreformált, teljesítőképes, jobban lakható Magyarország”. Ezzel kapcsolatban arról is beszélt, hogy az ország nem alamizsnából, hanem teljesítményből épül.
Gyurcsány Ferenc a hétvégi demonstrációkra utalva azt mondta, kormánya odafigyel a kritikákra és a felvetésekre, de meggyőződése, hogy nincs más megoldás, mint a pénzügyi egyensúly megteremtése.
Szánthó Miklós
New Polish President, New Ally: Karol Nawrocki's Inauguration Sends Strong Message to Hungary
