Ballai Attila: Hiányérzet

MNO
2006. 07. 11. 10:11
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ballai Attila: Csodálatos, egyedi, megismételhetetlen, négyévente mégis ismétlődő. Hisz’ már a készülődés örök emlék marad az egyszeri szurkoló számára is. A térképen kikeresni a mérkőzéshelyszíneket, megrendelni a belépőket, hónapokon át összekuporgatni a nagy kalandra szánt pénzt, kiválasztani a megfelelő szállodát vagy sátorponyvát, és jöhet a csomagolás. Csak a legszükségesebbeket: útlevél, pénz, meccsjegy, szépen összehajtogatott nemzeti lobogó, válogatotti mez a kedvenc nevével és számával feliratozva, pár cserepóló és gatya, dugóhúzó, sör- és konzervnyitó. Aztán irány a nagyvilág. Jön a többszöri érkezés izgalma: az országba, a városba, a csapat szállodájához, az edzőpályára, a stadionba, a mi szektorunkba, a helyünkre. Az őrület persze a meccs alatt tetőzik, a helyszínről nézve elképzelhetetlen a rossz vagy az unalmas mérkőzés. Hiszen ha kilencven percen át egyszer sem lőnek kapura, a válogatott tétmérkőzés akkor is olyan élményt ad – az összetartozás érzését –, amely hónapokon, éveken át táplál. És az 1-0-s dögunalom győzelmet még soha egyetlen drukker sem cserélte volna el a szemkápráztató 5-4-es vereségért. Bárcsak Puskásék is bekkeltek volna az ’54-es döntő kilencedik percétől! Most egyszeres világbajnokok lennénk.

(Magyar Nemzet, 2006. július 11.)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.