Gyertyagyújtás a holokauszt áldozatainak emlékére

Gyertyagyújtással és imával emlékeztek a holokauszt áldozataira vasárnap Budapesten, a Wallenberg-emlékparkban.

MNO
2006. 07. 02. 10:22
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) és a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) ügyvezető igazgatója arra kérte a magyar embereket, „ne engedjék a múlt kártékony ködlovagjainak, hogy meghamisítsák a történelmet, eltorzítsák az igazságot, meggyalázzák az emberi méltóságot„.

Az Emanuel Alapítvány titkáraként felidézte, hogy a szervezet által emelt emlékművet 1988. július 30-án avatták fel, azóta minden év július első vasárnapján tartanak megemlékezést az emlékparkban.

Zoltai Gusztáv azt mondta: „mintha változatlanul vagy inkább újra létezne egy másik, egyáltalán nem képzeletbeli Magyarország, ahol dicsérik, dicsőítik azokat, akik létrehozói voltak a tragédiának”.

„Vagy éppen szelíd mosollyal nézik az Auschwitz-vonatot kiabáló szurkolókat, és demokráciának vélik a nyilas és nemzetiszocialista könyvek megjelenését„, s holokausztbizniszt látnak még egy klezmerkoncert meghirdetésében is – tette hozzá.

Kiemelte, hogy az emlékmű fémlevelei, amelyek mindegyikére egy-egy áldozat nevét vésték, képletesen a csendőrt is feltüntetik, a jegyzőt, a zsidótörvényt megszavazó parlamenti képviselőt, a lelkes zászlólengetőt, „meg azokat, akik napjainkban őket követik, őket utánozzák, az ő örökükbe kívánnak lépni”.

Suchman Tamás, a Mazsihisz alelnöke beszédében arról szólt: Európa és a világ az 1940-es években „lehunyta a szemét, csak kevesen hunyorogtak„, és még kevesebben nyújtottak egy pohár vizet, egy falat kenyeret a marhavagonba zárt embereknek.

Ma még arról kell beszélni, tartozik-e a fejlett, művelt Európa és a világ az aranyvonatok, a kötvények pénzével, a kényszermunkák fizetésével, még azon kell gondolkodni, kinyílnak-e a pápai és a magyarországi irattárak, s a kutatóintézetek, kutatói műhelyek vajon a valóságot írják-e mindarról, ami az emberiség legnagyobb szégyene volt, lesz és marad – mondta.

A megemlékezésen egy-egy gyertyát gyújtott az áldozatok emlékére David Admon, Izrael budapesti nagykövete, Streit Sándor, a BZSH elnöke, Tordai Péter, a Mazsihisz alelnöke, Hunvald György erzsébetvárosi polgármester, a rabbikar nevében Frölich Róbert, valamint a zsidó ifjúsági szervezetek képviselője.

MTI

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.